Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Marczell Mihály: Nem és erkölcs
102 MARCZELL MIHÁLY Végezetül még azt is meg kell említenünk, hogy az erkölcs korlátján kívül bolyongó, vagy mondjuk inkább így : az erkölcs nélküli, szabadosán előtörő szexualitás elhagyja célirányos «kényszerkeretét», és a legdurvább pervezitásokba süllyed. Ha ugyanis a természet maga kényszerítené a szexuális életet az életszolgálat megvalósítására, akkor a célérés után elpihenne az ösztön szava. Az élet pedig — sajnos — azt mutatja, hogy a korlátnélküli szexuális élet a természetes életformák kiélése után a legdurvább és legraffináltabb formákat keresi. Ez is azt mutatja, hogy a természetes nemi ösztön az életszolgálatra hangol, és az értelem meg az akarat belátó és döntő szava mellett akar és tud helyes érvényt találni. Mindezekután az a kérdés mered elénk : vájjon a férfi vagy a nő egyénileg különválasztott nemiségének van-e determináló jellege? A férfiről igen gyakran írják, hogy ösztönös törtetése olyan erős, hogy a kielégülése feltétlen élettani parancs. Sőt ennek a parancsnak olyan erős a dinamikája, hogy a szembehelyezkedés beteges elváltozásokat eredményez. Anatómiai és élettani érveket nehéz erre felhozni, hanem a posteriori könnyű a bizonyítás. A háborús idők «nemi éhség»-ének idézése, a tobzódó igények olykor erőszakos kielégítése, sőt egyes pszichopatológiai jelenségek fellépése könnyen felhasználhatók a fenti tételt hirdetők támogatására. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy ennek a tételnek a hirdetői a «kettős morál» süppedékes alapján állva a férfiaknak megengedik azt, amit a leánynemzedéktől megtagadnak.1 Maga ez a tény is bizonytalanná teszi az érvelés erejét, mert alaphangját — legalább tudat alatt — az ösztönös kielégülési vágyból merítik. Ámde az élet nem ad igazat ennek az állásfoglalásnak. Kemény és acélos férfiak is járnak a földön, akik az önmegtagadás és lemondás jegyében élik életüket. Sokszor a nagy és áldozatos munkáért lemondanak a családi otthon meleg világáról is. Sőt határozottan állíthatjuk, hogy van az életben energiatranszpozíció is. A testi erők megemelhetők és a lelki szolgálat erőteljesebb ütemezésére állíthatók.1 2 A papi élet helyes értelmezése nem a coelibatus törvényéből eredő kényszeredett visszahúzódás, hanem a testi életenergiáknak a lelkiek terén való értékesítése. Amint igen gyakran hangsúlyoztam : van generatio vitae naturalis, de ugyancsak van : generatio vitae spiritualis is. A férfi erők olyan módon érvényesülnek, hogy a lelkiéletszolgálat területén találnak kiteljesülést. így nem lesz a férfiélet az elnyomás kényszerének szenvedő áldozata, hanem a magasabbrendű élet kikristályosodott életformája. 1 Prohászka 0.: Űri és női divatmorál. Bpest, 1906. 2 V. ö. Marczeli M. : A bontakozó élet, VII. köt. : A nevelés művészete. Bpest, 1935. — 238. 1. s köv.