Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Marczell Mihály: Nem és erkölcs
98 MARCZELL MIHÁLY dolat, érzés, érzelem, élmény, gátló vagy segítő etikai és vallási gondolatok belépése, akarati indulás, értelmi magyarázás, célratörés . .. Olyan széles terület ez, amelyen a lelki élet igen bonyolult folyamata pereg alá. Aki minderre felfigyel, és csak egy kissé is részletezi a testi és lelki folyamatokat, az azonnal reá fog eszmélni arra, hogy itt ténylegesen számolnunk kell a cselekvés előtti indítással,1 a cselekvés alatti kísérettel,2 de feltétlenül számolnunk kell az akarati döntés lelki, szuverén erejével. A nemi vonzódás testi vonatkozásában elég egyszerű a megvilágítás. Itt ugyanis nem az egész anyagi világot kötő és determináló gravitációról van szó, hanem a nemek egymáshoz vonzódásának természetes készségéről. — A fizikai világ determináló törvényei képletbe foglalható, matematikailag kifejezhető egyenletek. Az élettannak finomabb és bonyolultabb biokémiai és biofizikai determináló törvényei is határozottan kifejezhetők. így a sejtképzés, a vérkeringés, a légzőszervek, a vese és az emésztőszervek működése tőlünk független, csak némi befolyásolást eltűrő törvények szerint történik. Az életszolgálat anatómiai előkészülete és élettani formakerete istenadta, változhatatlan törvény, de a vele való élés, a konkrét érvénye sohasem mutatja a fizikai élet törhe ei'en kényszerét. Ezt a tényt nemcsak az élet valósága mutatja, hanem az a megállapítás is igazolja, amely szerint a nemiség — az egészséges ember életében — mindig lelki együtthatókkal érvényesül. A lélektani megfigyelések pedig ismét kettős irányba terelik a figyelmünket. Fel kell figyelni egyrészt arra, hogy a nemiség bármely területen való jelentkezésében sokszor előző pszichikai okok dolgoznak (látás, vágy, érzéskeresés, túlcsigázott képzelet, beszéd stb.), de másrészt a lepergő belső vagy külső cselekedetben állandóan ott settenkedik a lelki tényezők végnélküli sorozata. Azt hiszem, hogy maga az is igen merész állítás volna, amely a nemi cselekedetek megindulásából ki akarná zárni a lelki elemet, de igen vakmerő lenne az a próbálkozó is, aki a nemi folyamatok történésében megtagadná a biofizikai és pszichikai együtthatók parallelisztikus közreműködését. Mindez már eleve arra utal, hogy a lelki hatók elemzése és az egyes elemeknek a cselekvésben érvényesülő ereje szorgos tanulmány tárgya legyen. Már csak azért is, mert ennek mellőzéséből ered az a felületes és kényelmesen hirdetett álláspont, amely szerint a nemiség determinálóan hat az ember cselekvésére. Maga az előzetes beállítás, a gondolat- vagy vágyébresztés lehet tudatalatti, de lehet tudatos és tervszerű is. Nem állítható, hogy csak az első az igazi alap, mert a tapasztalat arról is meggyőz, hogy a másik is megvalósítható. Sőt az is tény, hogy a tudatalattiból tudatba lépő gon1 B. H. Merkelbach, O. P.: Summa theologiae moralis. Parisis, 1930. — Vol. I. 91. 1. 1 Merkelbach id. m. 95. 1.
