Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Orbán László: Az igehirdetés teológiája
AZ IGEHIRDETÉS TEOLÓGIÁJA 217 ről» — katolikus értelmét. Mert tartalmazzon bár beszédünk, az emberi szó még oly mélységes kijelentéseket is a világmindenség létalapjairól, minden lét végső okáról vagy céljáról, ha szavunk nem Isten szava, úgy beszédünk csupán eföldi érczengetés és cimbalompengetés, de nem teológia. Következésképen csakis ott lehet szó valódi teológiáról, ahol Isten szava van : Krisztus Egyházában. Másszóval, s számunkra e helyütt lényegesebb fogalmazásban : a teológia feltételezi a krisztusi kinyilatkoztatást és hozzá benső vonatkozásban áll. A teológia semmi más, mint beszélés és tudomány erről a kinyilatkoztatásról, melynek hagyományos fogalmára azonban, amint az alábbiakban látni fogjuk, a kerygma csillagzata alatt meglepően új fény derül. 2. A revelatio metanoézise. Az a kinyilatkoztatás, mely a hittudomány anyaga és forrása (obiectum materiale) a teológiai közvélemény értelmezésében az «Istennek természetfeletti tanítása, mely az embereknek vallási igazságokat jelent ki» (Schütz). E természetfeletti kinyilatkoztatás mellett beszélünk még tágabb értelemben a teremtés művéből való természeti s az örök dicsőségben az üdvözültek közvetlen mennyei kinyilatkoztatásáról. Mint ismeretes, az elsőnek megismerési elve a hit fénye, a másodiké a magára álló elme természeti világa, a harmadiké a lumen gloriae, a mennyei dicsőség világossága. Ez a meghatározás, mely szerint a kinyilatkoztatás lényegében vallási igazságok közlésében áll, a theologia kerygmatica szemében hiányos és elégtelen. Igaz ugyan, hogy a Vaticanum, valahányszor csak hivatkozik a revelatio fogalmára, ennek minden esetben fentebbi hagyományos értelmezését veszi alapul, ám ez az eljárás a zsinat sajátos körülményeiben leli magyarázatát, amiért is sem teljességre, sem véglegességre igényt nem tarthat. A Vaticanum ugyanis a racionalizmus és a naturalizmus ellen két dolgot tanított: 1. Vannak értelmi igazságok, melyek meghaladják értelmi képességeinket ; 2. lehetséges ezeknek az igazságoknak is bizonyos fokig való értelmi áthatolása. Ebből következik, hogy a racionalista bölcseletén túl még egy másik megismerés és tudás is létezik. Ez a célzatosan polemikus magatartás tehát a magyarázata annak, miért beszél a zsinat a kinyilatkoztatással kapcsolatban csupán új hitigazságok közléséről. Ugyanez a körülmény a megmondhatója annak is, miért használja a Vaticanum a revelatio supérnaturalis mellett a revelatio naturalis kifejezést. Korántsem azért, mintha párhuzamot akarna vonni e kettő között, (s így a természeti kinyilatkoztatás valódi kinyilatkoztatás voltába, vagy a természetfeletti kinyilatkoztatás kizárólagos tudomány voltába belenyugodnék), hanem ellenkezőleg, éppen ezáltal eleve el akarja vágni a lehetőségét annak, hogy valakinek is eszébe jusson minden kinyilatkoztatott hitigazságot az értelmi megismerésre vezetni vissza. Röviden : Igaz, sőt polemikus szempontból szükséges és helyes,
