Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Kniewald Károly: A Pray-kódex miserendje

A PRAY-KÓDEX MISERENDJE 99 A Hanc igitur szövegében a : diesque... disponas szavaknál ez a név áll : Gregorius ; a Quam oblationem: ut nobis corpus et sanguis fiat szavaknál : Alexander ; a Supra quae: sanctum sacrificium, in- maculatam hostiam szavainál : Magnus Leo. Ezek a bejegyzések azt akarják mondani a Micrologus 12. (Pk-ben 8. f. — XVII’ l.-on) fejezete szerint, hogy az illető részeket az említett pápák toldották a Canonba. Átváltoztatáskor a Pk szabálya szerint a miséző a kenyeret kezében tartja és miután az átváltoztatás szavait elmondotta, az Úr testét (Corpus) leteszi az oltárra. Aztán kezébe veszi a kelyhet, megáldja, leteszi az oltárra, summa manu érinti és az átváltoztatás szavait mondja : Hic est enim calix sanguinis mei. A kehely az át­változtatásnál nem volt lefödve ; most lefödi és folytatja a szöveget : Novi et eterni testamenti. . . Az átváltoztatás szavai után, a kenyérnél is, a bornál is, oda van írva : hic vere fit corpus Xti, és Hic vere fit sanguis Xti. Később pedig a lapszélre írták ezeket a szép szentségi szívszárnyalásokat : Ave sanctissima caro, mea in perpetuum summa dulcedo mea ; Ave celestis potus, nihi ante omnia et super omnia dulcis.» Ürfelmutatást és a szentség előtt való térdhajtást a Pk. még nem ismer az átváltoztatásnál. Az előbb említett kijelentések : Hic vere fit corpus Xti — és : Hic vere fit sanguis Xti — a XI—XII. század ama vitáival függnek össze, melyek a szentségi jelenlét dogmája körül keletkeztek. Eusebius Bruno angersi püspök, ki sokáig Berengár híve volt, 1081-ben halt meg az Egyházzal kibékülve. Berengár tévedését megtagadta. Berengárhoz írt levelében ezeket mondja : Fratri et sincerae dilectionis cultu amplectendo consacerdoti B. E. salutem ... Quod quidem relictis turbulentis disputationum rivulis de ipso veritatis fonte... et nobis ipsis necessarium ducimus haurire ...» Majd szóról-szóra idézi a misekánont a Qui pridie szavaktól egészen a ... mei memoriam facietis... szavakig és hozzáfűzi ezeket : Huius verbi, per quod omnia facta sunt, virtute et effectu panem post consecrantis in haec verba sacerdotis sacrationem, verum corpus Christi et vinum eodem modo verum sanguinem esse credimus et confitemur.1 A Berengár-féle vitának nagy visszhangja támadt magukban a szer­könyvekben is. A párisi Nemzeti Könyvtár 1805. ms. lat. kéziratában fog­lalt Sacramentarium (XI. századi kézirat, Reichenauban írták a trieri Szent Maximin apátság számára, de hamarosan a verduni Mária-templom tulaj­donába került (Leroquais, i. m. I. 113—116). 1. fólióján a XI—XII. század­ban utólag írták be a Berengariustól kívánt hitvallást : «Ego Berengarius corde credo et ore profiteor, panem et vinum, quae ponuntur in altari, per mysterium sacrae orationis et verba nostri Redemptoris substantialiter converti in veram et propriam ac vivificatricem carnem et sanguinem J. Ch. D. n. et post consecrationem esse verum Christi corpus, quod natum est de Virgine ... et verum sanguinem Christi...» III. Ince «De sacrificio Missae» c. művében külön fejezetben foglal­kozik a Berengarius-féle hitvallással.2 Majd a 17. f.-ben felveti ezt a kérdést : 1 Migne PL 147, 1202/3. 2 De sacrif. Missae Lib. IV. cap. 10. Migne PL 217, 862. 7*

Next

/
Thumbnails
Contents