Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bárd János: A szenttamási oksági elv védelmében. (Folyt.)
A SZENTTAMÁSI OKSÁGI ELV VÉDELMÉBEN 69 magánvalónak, hogy nemcsak kívánja a formát, hisz nélküle semmi realitása sincs, hanem a formának hordozójává válik s vele egyesülve conprincipiumként a szubsztancia alkotórészét képezi. Különben önmagában, éppen mert semmi realitása nincs, még megismerésünknek sem lehet tárgya. Szent Tamás a formanélküli matériát puszta potenciának mondja, amelynek nincs megfogható valósága.1 A magánvaló megismerése a formán alapul. Ez teszi a dolgot azzá, ami. A materia, amely minden tárgyban azonos, a formától kapja meghatározását s lesz ennek vagy annak a dolognak anyagi része. Az asztal is, a szék is fából van s mégis különböznek egymástól. Ezt a különbséget a forma adja.2 Az anyag s a forma együttesen alkotják a dolog lényegét. A szubsztancia metafizikai valósága a formával s a hozzátartozó matériával adva van, de nem a fizikai realitása. Hogy a metafizikai szubsztanciális lényeg átlépjen a fizikai rendbe, ehhez létesítő okra, causa efficiensre van szüksége. A létesítő ok kívül áll a hatása alatt létrejövő magánvalón. Viszonya a létesülő magán valóhoz ugyanaz, mint a szobrász viszonya az önmaga alkotta szoborhoz.3 A legfontosabb szerepet játsza a szubsztancialétesítésben a cél-ok. Mint láttuk, létesítő ok nélkül semmiféle metafizikai lényeg nem képes átlépni a metafizika küszöbét. Viszont a létesítő ok hatóerejét valaminek irányítania kell, hogy ép a kérdéses esszenciát helyezze át a fizikai rendbe. Ez a cél-ok feladata. Közelebbről megvizsgálva, azt látjuk, hogy a cél-ok a formával egybevág, hisz a létesítő ok, amikor valamit valósítani törekszik, hatóerejét mindig a formára irányítja.4 A magánvaló okai között Szent Tamás említést tesz még egy ötödik okról is : a causa exemplárisról. Aristoteles ezt az okot nem ismeri. Szent Tamás is bizonyára csak az egyetemes keresztény filozófia hatása alatt veszi fel, amelybe viszont Szent Ágostonnak Plátó iránti rajongásából jutott el. A causa exempláris formális ok, de ellentétben a forma szubsztanciálissal extra rém fejti ki okságát. Mert míg a forma szubsztanciális per modum inhaerentiae hat, addig a causa exempláris per modum imitationis. E peripatetikus négyes, illetve ötös ok felvétele szükségképpen más irányba tereli a szenttamási okságelvet, mint ahogy Brandenstein a sajátját felépíti. Ő hűen a modern filozófusokhoz, csak egy okot ismer : a causa efficienst. Azzal, hogy a szenttamási szubsztanciát két belső s két külső ok valósítja meg, két világrend tárul fel előttünk : az ordo metaphysicus s az ordo physicus. A két belső okkal : a materia prímával s a forma 1 Contr. Gent. II. c. 31 ; és Comm, in physic. II. 5. 2 Comm, in physic. II. 6. 3 Arist. Met. I. 3, 984 1 23. 4 Arist. Physic. II. c. 3, 6, 7.
