Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Marczell Mihály: A lélekelemzés kat. erkölcstudományi megítélése
42 MARCZELL MIHÁLY az élettan, a lélektan és a lelkibetegségek kérdésének tapasztalati tanulmányozása olyan területekre is fényt derít, amelyek a régebbi iskola előtt ködösek és homályosak voltak. És ennek annálinkább kell örülnie, mert így az egyes ember erkölcsi cselekvésének felértékelését vagy az erkölcsi életre hangolandó nevelési irányát — épp a cselekvésre ható tényezők megvilágításával — erőteljesebben tudja szolgálni. A katolikus erkölcstudomány alapelgondolása végül is így fogalmazható : a természetes élettalentumok a természetfeletti kegyelem átnemesítő erejével életvirágzásba szökkentendők. így is mondhatnám : a természetes élet alapjain az isteni, megszentelő kegyelem közlése után kifejlesztendő a természetfeletti, az isteni élet. Ebben a munkában pedig mindig érték, ha az alapnak, a természetes életnek ismerete világosabb, teljesebb és a valósághoz közelebb juttatott. Az ilyen irányú alapvetés ismeretgazdagodás mellett a lélekkel foglalkozás módszerében is tanulhatunk. A katolikus erkölcstudomány gyakorlati hivatásának negatív területe : a bűnöktől való megszabadítás. A kérdés dogmatikáját most nem akarjuk érinteni ; legalább is azt a részt, amely az Isten megbántására, az Isten megbocsátására, a Megváltó kegyelmére vonatkozik. Az azonban igen fontos, hogy a belső elsötétedés, a lelki elködösödés és eldurvulás lélektani hátterét megismerjük. Ennek a vizsgálatnak is van módszere a katolikus erkölcstudományon alapuló lelkipásztori vagy nevelői gyakorlatban. A bűnös cselekedet születése hosszú lélektani folyamat. Gondolat, vágy, érzés és tett gyorsabb vagy lassúbb tempóban követik egymást. A kísértés tárgyi vagy személyes indítása is külön figyelmet érdemel . . . Nem tanul-e az erkölcstudomány akkor, ha figyelmét arra irányítják, hogy a szerzett élmény, a múlt csendes ereje vagy az elnyomott ösztön dübörgése is az első kísértők között szerepel? Ha új tényezőre bukkanunk, akkor a bűn alanyi nagysága is veszít fokából... Olyan mértékben, amennyiben több vagy kevesebb a szabad elhatározás az egyik vagy másik cselekvésben. A lélekelemzés arra a tényre különös súlyt helyez, hogy a kísértések tekintélyes része — és itt leginkább a szexuális élet területére gondol — az elnyomott ösztönök követelődzéséből ered. Jól tudjuk, hogy az élet természetes vonalán a Teremtő rendelkezése folytán érvényt keres a fajfenntartás ösztöne. De azt is tudjuk, hogy a fékevesztett zabolátlan- ság jórészt a belső világ zavarossá borulásából ered. De nagy hiba volna elvetni azt a tapasztalati tényt, amely szerint a helytelen energiaelnyomás káros és kóros eredményeket tár elénk. Nem gyengeség vagy visszahúzódás az, hogy a kezelési módszerünket a haladó tudomány tapasztalati megállapításaihoz igazítjuk. Ebből a tudományos lélekelemzésből azt tanulhatjuk, hogy a «concupiscentia ordinata» érvényesülését helytelen módon gátoló elnyomás tulajdonképpen «concupiscentia inordinata»-t teremt ! Olyannyira, hogy az elnyomás módszerével dől-
