Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
362 P. D, JOSEPH CROQUISON O. S. B. tette a keresztény bazilikát. Ennek a szépségéről tanúskodnak az ásatásokkal kapcsolatosan előkerült oszloptöredékek, márványlapok és mozaikrészletek, melyek a XIV. században bekövetkezett földrengések folytán összetördelve borítják a régi bazilika helyét, a XV. századbeli mozaikpadló alatt. Húsz-húsz sárga, afrikai márványból készült oszlop választotta el a főhajót a mellékhajóktól, az oszlopok közötti árkádok hasonló márvánnyal voltak borítva. A mozaikpadló sárga (giallo antico), vörös (porphyr) és zöld (serpentin) márványból állott. A bazilika tényleg megérdemelte azt a nevet, melyet ebben a korban viselt : Basilica aurea.1 Róma. p. £>, Joseph Croquison O. S. B. Keresztény archaeologia és egyházművészet_ Első helyen említendő az a hatalmas bibliográfiái mű (Saggio di una bibliográfia generale dei moderni studi sulla antichitá dei primitivo cristiane- simo e nel medio evő), melyet Cecchelli, a római egyetem tanára, az Annales Institutorum-ban, a nagy római tudományos intézetek nemzetközi orgánumában közzétett (V. kötet (1933) 252—263 1., VI. kötet (1934) 257—291 1., VII. kötet (1936) 261—300 1., VIII. kötet (1937) 238—268 1.). Ebben az áttekintésben az egész, Rossi halála óta megjelent kér. archaeologiai irodalmat foglalja össze ; ennek az elsőrendű bibliográfiái teljesítménynek az alapján lehetőség nyílik majd a kézikönyveknek a kutatás mai állásának megfelelő átdolgozására, amire azért van szükség, mert a legújabb kézikönyvek is ezen a téren már legalább harmincévesek. A pápai keresztény archaeologiai intézet nagyszabású publikációi közül említendők a zsidó feliratok «corpus»-ának Il-ik kötete, melyet P. Frey, a biblia-kommissio titkára ad ki, a keresztény feliratok corpusa, melyet Silvagni professzor rendez, és Ladner professzor munkája a pápák ikonográfiájáról. Krautheimer professzor egy a tudományos feldolgozás szempontjából elsőrangúan fontos gyűjtőmunkába kezdett, melynél csak azon lehetett csodálkozni, hogy az az anyag ilyen összefoglaló munkának eddig még nem lett a tárgya : a Corpus basilicarum Christianarum Romae (= Monumenti di Antichitá cristiana II. Roma Pont. Inst, di Arch. Crist. 1937 olasz és angol kiadásban) című műben az örök város összes ismert templomait tárgyalja, melyek a IV. századtól a IX. század közepéig keletkeztek. Azokat, amelyek még régi állapotukban megmaradtak, különösen alapos vizsgálat tárgyává teszi, beszámolva a róluk szóló irodalomról, a régi illusztrációkról, az ismert chronologiai adatokról, az épület leírásáról és az esetleges rekonstrukciókról, és végül a szerepről, mely az illető épületnek az ókeresztény építészet fejlődésében jutott. Gazdag illusztrációk (régi, gyakran kiadatlan metszetek, új fényképek, alaprajzok) díszítik a 12 füzetre tervezett mun1 Az ásatások eredményeiről röviden tájékoztat E. Josi könyve : Scoperte nella Basilica Constantiniana al Laterano. Roma, Pontificio Isti- tuto di Archeológia cristiana. 1934.
