Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
A IV. NEMZETKÖZI KERESZTÉNY ARCHAEOLOGIAI KONGRESSZUS 361 takarja. 1425-ben kezdték a készítését V. Márton pápa rendeletére, kinek a címere (Colonna) a mozaik közepén látható. A már nagyon rongált mozaik restaurálása indította meg ezeket a kutatásokat, melyeket a következőkben ismertetünk. A lateráni bazilika baptisteriuma alatt már kb. tizenöt évvel ezelőtt találták egy római magánfürdő maradványait, melyet a IV. században a keresztény baptisterium építésénél alapul vettek. Magában a bazilikában már a XVII., XVIII. és XIX. században különböző alkalmaknál (különösen a «confessio» és az apszis körül végzett munkálatoknál) találtak római épületek nyomait. Az irodalmi hagyomány is tud arról, hogy a lateráni bazilika alatt — vagy közelében — kellett lennie a híres «aedes Lateranorum»-nak. Az a régészeti probléma, melyet az 1934-ben kezdett ásatásoknak el kellett dönte- niök, az volt, hogy milyen — történelmi és építészeti — viszonyban állott a konstantinuskorabeli keresztény bazilika azokkal a — nyilvános vagy magánépületekkel, melyek a Coeliusnak ezt a részét borították. Az eredmény a következő : A bazilikát egy kaszárnya fölé építették, melynek neve «castra nova Severiana» volt; Septimius Severus (193—211) császár építtette az «equites singulares» részére. Észak felé az arelianusi városfalig terjedett, dél felé a mai pápai palotáig. Egy az ásatásoknál talált felirat, mely az épület befejezéséről szól, KAL. IAN. RUFINO ET LATERANO COSS. van keltezve, azaz 197 jan. 1-jéről. Titus Sestius Lateranus, a két konzul egyike, 195-ben győzte le az arabokat és ezzel érdemelte ki a császár elismerését, aki őt ennek kifejezésére egy palotával megadományozta. Egy másik felirat 203-ból való ; az equites singulares állították ezt az emlékművet ob reditu ab expeditione. 200 körül tehát katonai épület állott a mai bazilika helyén. A «castra nova severiana» alatt (az ásatásokat tudniillik 10—12 méternyi mélységig folytatták) négy szobát találtak, az ú. n. harmadik pom- pejanus stílusban kifestve, teljes épségben megmaradt fekete-fehér mozaikpadlóval. Az egyik szobában kemencét és még «in situ» levő amphora-raktárt találtak. A falazás technikája alapján ezt az épületet a Kr. utáni I. századba kell helyeznünk. Az apszis alatt egy márványlépcső került elő és festményekkel díszített falaknak maradványai. Ez volt a híres «aedes Lateranorum». Ezen. túl vannak a régi, konstantinuskorabeli apszis nyomai, melynek építészeti technikája azonos a fórumbeli Basilica Constantiniana technikájával. Ezek alapján most már rekonstruálhatjuk az épületek történetét : A Kr. utáni I. századból származó magánházak helyére került a II. század végén az «equites singulares» kaszárnyája. Mellette — egy közút által a kaszárnyától elválasztva — állott az aedes Lateranorum, a Lateranus-család palotája. Az equites singulares 312-ben résztvettek Konstantinus ellen abban a csatában, melyet «ad saxa rubra» vívtak ; Konstantinus győzelme után a csapatot feloszlatta, kaszárnyájukat lerombolta és annak helyére — hozzávéve, vagy egészen vagy részben, az aedes Lateranorum helyét is — épít
