Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Marczell Mihály: A lélekelemzés kat. erkölcstudományi megítélése

A LÉLEKELEMZÉS KAT. ERKÖLCSTUDOMÁNYI

MEGÍTÉLÉSE.1

Az élményeiméit ismertetése és mérlegelése után feltűnő űr maradna, ha mellőznők az élményelmélet gyakorlati következményeinek erkölcstudományi megbírálását. Az ugyanis első pillanatra világos, hogy az élményelméletben sok a logikai és pszichológiai elem, de tagad- hatlan, hogy későbbi kiforrásában erősen gyakorlati irányt követ.2 Sőt azt is le lehet szögeznünk, hogy elméletileg alig,3 de gyakorlatilag elég könnyen rendszerbe foglalható a Freud által hirdetett élményelmélet. Maga Freud, aki az élményelmélet gyakorlati kihatásaival és azok gyógyítási módszereivel foglalkozik, az egész kérdésről pszichoanalízis címen értekezik.4 5 Ezzel a ténnyel is azt jelzi, hogy szerinte is csak annyiban fontos az élményelmélet, amennyiben — reávilágítva az emberi életben észlelhető rejtélyes életjelenségek rűgóira — lehetővé teszi a lélekelemzés útján való beavatkozást a tudatalatti világba. Freud klinikus ; nem is volna tőle várható, hogy elméleti fejtegetéseknek adja tehetségét. Ő a gyakorlat embere, tehát azon dolgozik, hogy olyan módszert állítson össze, amely a patológia területére is kiható káros behatásokat megváltoztatja és meggyógyítja. Ez a módszer röviden : a pszichoanalízis, a lélekelemzés!h

A fentiek reámutattak arra, hogy Freud az emberi cselekvések rugóit kutatja és a cselekvések irányításával — felszabadításával vagy megvilágításával — foglalkozik. Olyan területen jár tehát, ahol az isteni törvények — természetes vagy természetfelettiek — is szót kérnek. Nem volna tehát helyes, ha az emberi élet kérdéseit az isteni törvények

1 Az előző közleményt 1. Theologia, 1938 (V.) 215 skk.

2 P. Janet előtt (Hartmann, Le Bon) inkább logikai kérdés volt a tudatalatti problémája. Később lett olyan, amely az élettan ütemesítőjévé avatta. Freud pedig egészen az ösztönösség területére tolta. Sőt a káros hatások gyógyításának módszerét is összeállította. (Pszichoanalízis.)

3 Dalbiez : La méthode psychoanalitique et la doctrine Freudienne. Paris, 1936.

4 Freud : Pszichoanalízis. Budapest, 1912. — U. ő. : Zur Psychopathologie des Alltagsleben. Wien, 1920. 7. kiadás. — Rövid ismertetést írt erről a kérdésről Nyirő Gy.: Psychoanalysis. Budapest, 1931.

5 A pszichoanalízis szót Freud és követői maguknak sajátítják ki. Valójában azonban ide tartozik mindaz a pszichológiai irány, amely a lélekelemzés útján iparkodik a lélek mélységeibe ereszkedni. Itt talál helyet az Adler-féle individual-pszichológia és a Jung-féle analitikus pszichológia is.