Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE 339 Gergely pápának 1239 június 11-én kelt «Cum hora undecima...» kezdetű bullája is.8 Nem érdektelen adatunk, hogy B. Raimondo Lullo di Majorica tudósítása szerint9 Toulouse 1233-ban — és Montpellier 1292-ben alapított egyetemén, valamint Páris és Nápoly katedráin már 1303-ban tanították a keleti nyelveket «. . . fratribus ad terras Graecorum, Jacobitarum, Nestorianorum, Valachorum, Russorum . . . proficiscentibus.» Az orosz és bilér területeken elért eredményekről keveset tudunk, de az a pár sor is, amelyet Bartholomaeus de Pisis jegyzett fel (1390), igen jelentős számunkra : «Quis cogitare posset fructum, quem adhuc faciunt hodierna die fratres suis praedicationibus et exemplis in partibus Russiae, Bosniae, Bulgáriáé ... et sic de aliis tam provinciis quam ordinis Vicariis?»10 Hieronymus de Cataluna 1301—1325 körül erőteljes ruténföldi hittérítésről emlékezik meg.11 Üzbég kán idejében (1313—1341) erős ütemben folyik Oroszország területén a hittérítés, szép eredményeiket Rómában is élénken számon tartották. Ebben a munkában nem kis része volt Magyar Illés testvérnek. Ez a magyar ferences szerzetes Üzbég fiának, Tini (Cini) bégnek szolgálatában állott.12 A bileriai hithirdetésről az 1320. és az 1334. évi zárdajegyzék13 tesz említést. Az azokban szereplő Delena (var. Selena) névalak Beleria- nak, ili. Veler, Beier-nek felel meg. Mindkettő Bileriát jelenti. (Az azonosítás kérdésével III. közleményünkben bőven foglalkoztunk.) Ezek szerint Bileriában a XIV. század elején egy állandó jellegű ferences kolostor volt, azonban nem lehet kétséges, hogy emellett a zarándok testvérek (Fratres Peregrinantes) igen nagy — és a zárdalakóknál hasonlíthatatlanul hasznosabb — munkát végeztek, de ezek számáról nincsenek feljegyzéseink. * * * A baskiriai hittérítés legfontosabb iratos emléke a ferences Magyar Johanca testvér 1320-ban «iuxta Bascardiam», a tatárok táborában kelt levele.14 Johanca és társai bizonyára nem az első és nem az utolsó hit8 L. Golubovich id. m. II. 305 1. 9 L. in op. Disputatio fidei et intellectus (contra Saracenos). Ed. in t. IV. Opera omnia. — Golub. I. 380—381 11. 10 Barth, de Pisis, Conform. XI. p. 560. — V. ö. Golub. II. 272. 1. 11 V. ö. Golub. III. 55. 12 V. ö. Golub. III. 177 és kk. 11. — Balanyi, Adatok a ferencrendiek tatárországi történetéhez. (Kat. Szemle, 1925. II. füzet.) Bp. 13 V. ö. Golub. II. 266, 268 11. és a III. közi. 14 Közölte A. C. Moule, Archivum Francise. Hist. XVII. évf. 65— 70 11. — Eredeti szövegét 1. Bendefy, Fr. Julianus utazásának kéziratos kútfői. Fontes authentici itinera Fr. Juliani illustrantes. Latin-magyar szöveg- és hasonmáskiadás. Bp. 1937. — Magyarra fordította Balanyi György. A ford, megjelent Bendefy id. m. és a Ferences Közi. 1927 dec. — 1928 jan. számában, Bp. — Kivonatosan ismertette a szerző az I. közleményben és 2 a. id. m.-ban. 22*
