Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. (Folyt.)
340 BENDEFY LÁSZLÓ térítők voltak a baskírok között. 1314—20 között, negyedmagával, hat teljes esztendőt töltött Johanca az egykori Magna Hungáriában, éspedig — miként másutt15 kimutattam — a mai Cseljabinszk, Tjumend, Njizsnij Tagil, ill. Szverdlovszk (azelőtt : Jekaterinburg) közötti vidéken. Johanca testvér — társaival együtt — minden bizonnyal a Fratres Peregrinantes congregatiójába tartozott. Erre vallanak sorai : «.. .mi, akik Krisztus nevéért fáradozva nyomon követjük a tatárok táborát, mérhetetlen lelki haszonnal dolgozunk.»16 Térítői tevékenységük any- nyira lefoglalja őket, hogy alig marad idejük a napi falatok elfogyasztására, sőt még a csillagfényes éjszakába is belenyűlik munkájuk. A keresztény hit a jószándékú baskírok között örvendetesen terjed. Ezt nem kis mértékben a tatár elöljárók nemes viselkedése, pártfogása és vallási türelme segítette elő. A levélből kiderül, noha a rendelkezésükre álló zárdajegyzékek erről egyáltalában nem tesznek említést, hogy Baskiriában is voltak a ferenceseknek kolostoraik, de legalább is állandó jellegű szálláshelyeik. Ezekre alapozták a zarándok testvérek munkásságát, aminthogy az utóbbi állandó jellegű tanyahelyek nélkül (nem akarom a határozottabb jelentésű zárda szót használni) el sem képzelhető. Olvassuk ugyanis : «Azon testvéreink, akik ... kolostorokban, vagy más állandó szállásokon tartózkodnak . . ,»17 Megerősítik a mondottakat a szibiri követek szavai is : «Ha a városokban akarnak megszállani, bármerre Szibirben, templomokat és kolostorokat építtetünk számukra, ha táborunkat akarják követni, ellátjuk őket minden szükségessel .. ,»18 Valójában nincs és talán sohasem is lesz fogalmunk a ferencesek nagyarányú baskiriai térítői munkásságának pontos kereteiről, de eredményeiről jó képet kapunk Johanca testvér leveléből. 1314-ben, mikor Johanca és társai Baskiriába érkeznek, előkészített talajra találnak ....... Egyes tájakon — írja Johanca19 20 — olyannyira megsokasodott a keresztény hívők száma, hogy becslésünk szerint vetekszik a hitetlenekével.» Az egyházi vezetők híján szuny- nyadozó kereszténység erőteljesen virágbaszökken. «Úgyszólván egész nap nem teszünk mást, mint keresztelünk, bérmálunk, prédikálunk és tanítunk, gyóntatunk és vigasztalunk, de nagyon sokszor, szinte napnap után a késő éjszakába is belenyúlik munkánk.»60 Amíg a tatárok szívesen látták a keresztény hittérítők munkásságát, sőt elő is segítették azt, a mohamedánus hittérítők csoportja, 15 Bendefy, Johanka testvér levelének tudományos jelentősége. Fér. Közi. 1937. évf. január és márciusi szám. 16 V. ö. 14 a. id. Fontes, 70 1. 17 U. o. 71. 1. 18 U. o. 73. I. 19 U. o. 70. 1. 20 U. o.
