Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Gruber Mihály: A keresztény világkép a bécsi romantikában
A KERESZTÉNY VILÁGKÉP A BÉCSI ROMANTIKÁBAN 335 egy zsarnoki nyomástól szabadult meg az emberiség, — Napoleon bukása után — szükségét érzi Európa erkölcsi újjáépítésének ; keresztény államok belső újjáépítése pedig nem képzelhető el másképen, minthogy visszavezetjük őket vallásos alapjukhoz és ebben megerősítjük őket.1 Müller az államok közti viszonyban ugyanolyan erkölcsi viszonyt lát, mint amilyen van az egyén és a közösség között. Amint a legkisebb emberi közösséget is csak igazi személyiségek hozhatják létre, úgy az európai államok és népek családja is csak igazi államszemélyiségekből jöhet létre.2 A népjog és nemzetközi jog épúgy, mint az államjog, minőségileg nem különbözik a magánjogtól, hanem csak mennyiségileg, mert ugyanabból a forrásból fakad, t. i. a felsőbb hatalomtól. Ezért ábránd az ú. n. természetes vagy népjog. Az emberi értelem e hiú tanrendszere, amelyet senki sem tisztel, ha elegendő hatalmi eszközökkel rendelkezik. Ha nem maga az Isten segít, nyilatkozik és parancsol, akkor a világ menthetetlenül az erősebbé.3 Az élet és halál és minden sors urát, az államok közti szerződésekhez, tárgyalásokhoz tanúul kell hívni. Ilyen fogalmak, mint jog, szabadság, függetlenség, nem elegendő biztosítékai a népek szövetségének, mert tetszés szerint magyarázhatók. Még az ember sem, mert alkotásaira rányomja egyéniségének bélyegét és ezzel az államokra olyan idegen formákat kényszerítenének rá, amelyek ellenállást hívnának ki. Mi kapcsolhatná tehát össze az európai népeket anélkül, hogy a nemzeti egyéniséget sérelem érné? Talán az a való történelem által felébresztett tudat, hogy közös az eredetük. «A világot vissza kell vezetni Megváltójához, az európai konföderációt az emberi, politikai és világpolgári hivatás ez egy és egyszerű lényegéhez.4 Az a baj — mondja Müller —, hogy még a nemesebb lelkek is egyénileg keresztény módon, politikailag azonban pogány módon gondolkoznak. A középkor alkotmánya a keresztény vallás bővített szentélye, a Megváltó dicső személyiségének politikai kiképzése.5 Európának rövidesen vissza kell térnie és vissza is fog térni ahhoz a meggyőződéshez, hogy nagysága a kinyilatkoztatott törvények iránti szabad engedelmességében volt megalapozva, ezért jutott neki osztályrészül vezető és gyámkodó szerep a többi világrész felett.6 Müller szerint a világtörténelemben az emberiség három nagy fejlődési fokozatát lehet felismerni. Először az antik világban a magán1 U. a. 438. lap. 2 Schlegel: Philosophie des Lebens. 438. lap. 3 Müller: Von der Notwendigkeit etc., id. kiad. 200. lap. 4 Müller: Elemente... XXXIII. 5 U. a. XXXIV. Herdflamme 2. 206. lap. 6 Müller: Die innere Staatshaushaltung systhematisch dargestellt auf theologischen Grundlage. Újra kiadva : Schriften zur Staatsphilosophie. 272. és k. 1.
