Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Gruber Mihály: A keresztény világkép a bécsi romantikában
336 QRUBER MIHÁLY élet alakult ki ; még az államokat is egy hősi személyiség privát ereje formálta (Solon, Lykurgos, Nagy Sándor, Caesar). Másodszor abban a korszakban, amelyet új vagy modern világnak nevezünk, az államok élete alakult ki. A magánélet háttérbevonulásával inkább a közélet lép előtérbe nagy testületek, kongregációk, rendek, hivatásrendek, családok alakjában. Hátra van még azonban az emberiség fejlődésének harmadik legnehezebb, de legdicsőbb foka. A XVI. századdal végefelé járt a világ második aerája és lassanként feltünedezett a harmadik. Ennek feladata, hogy a népek szabad életét és a világ összes népeinek kapcsolatát, mely a nemzeti és a magánélet egymásra hatását feltételezi, létrehozza. «Egy nagy és legyőzhetetlen hit éled a népekben, mint az agg Simeon, mi is láttuk a Megszabadítót, éreztük jövetelét. S így talán hamarabb, mint gondoljuk, létrehozza az emberiség azt, ami után törekszik : a harmadik korszakot, a föld országai nagy szövetségének korszakát.1 Schlegel is úgy látja, hogy e valóban új kor, habár csak homályos sejtéssel és tapogatódzva, de e cél felé törekszik, az igazi Isten békéje felé. A legtökéletesebb vallási béke is csak ennek jövőbemutató előképe és a hozzá vezető első lépcsőfok lehet. Nem hozhatja létre ezt a békét, amely az ígéret szerint az egy akol és egy pásztor világa lesz, sem emberi művészet, sem diplomáciai alkudozás, sem holmi mesterkélt egybeolvasztás, «hanem csak Az, aki mindöröktől fogva az összes teremtett lények pásztora volt és az most is».2 Gruber Mihály. 1 Müller: Elemente ... XXXIV. 2 Schlegel: Philosophie des Lebens. 475. lap.
