Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Gruber Mihály: A keresztény világkép a bécsi romantikában
334 GRUBER MIHÁLY Ez a kapcsolat egyúttal a nemzetek magasabb rendeltetésének feltétele. Minden nemzetnek természetesen külön-külön fenn kell maradnia, sajátosságát szent értékként kell tisztelnie, az elkülönülés azonban mindig korlát s így az emberiség legmagasabb célja szempontjából hátrányos. Erre a legmagasabb célra rá kell nevelni az emberiséget. Erre való a hierarchia. A császárság és a hierarchia által a nemzetek különállásának és kapcsolatának két követelménye kielégítést nyer. Ilyen módon a nemzetek sajátosságaikban elkülönültek és önállók,, viszont összekapcsolja őket a közös politikai és szellemi kötelék.1 A császárság eszméjének sokkal nagyobb a hatalma ahhoz, hogy a nemzetek között erkölcsös viszonyt hozzon létre, mint egy népszövetségé. Ezt a középkornak az új korral való összehasonlítása is bizonyítja — mondja Schlegel —,2 Itt nincs felül és alul, szabad és egyenlőrangú nemzetek egyesülnek anélkül, hogy a különböző államokat egyetlen egy államba kellene összeolvasztani.3 A középkori római császárságban mutatkozik meg először az az eszmény, amely az európai állam- és nemzetrendszernek alapjául szolgál : egy oly jogi köteléknek és szabad egyesülésnek az eszménye, amely a művelt világ valamennyi nemzetét és államát körülfogja anélkül, hogy egyes nemzetek szabad és nemzeti jellegű fejlődését fel kellene áldozni.4 A császárság eszméjének teljessége azonban abban volt, hogy az összes keresztény országok és népek védőjeként szerepelt. Az egész rendszer összefogó erejét a keresztény lelkületben kereste és feltételezte. Enélkül az egész épületnek össze kellett volna dőlnie.5 Ebben különbözik is a jogos és valódi császárság a jogtalantól és hamistól. Az utóbbi nem épül vallási és erkölcsi eszméken, hanem csupán önző uralomvágyon és nyers erőn ; az ilyen a legnagyobb szerencsétlenség, amely az emberiséget érheti.6 Schlegel ezzel kétségtelenül a napóleoni császárságra céloz, amelynek semmi jogi és történelmi alapja nem volt. Ezt a kérdést a romantikusok nagyon időszerűnek látják. Az az európai államrendszer, amely az utolsó évszázadban fennállott a nagyhatalmak egyensúlya, a napóleoni háborúkban felborult. Nem lehetne-e — kérdi Schlegel — a gyűlölt túlsúly és a már nem igen visszaállítható egyensúly helyett a keresztény igazságosság magasabb elvi álláspontján egy közös morális kapcsolatot találni az európai államvilág számára és azt mindjobban megalapozni?7 Ez a kor, amelyben éppen 1 Schlegel: Philosophische Vorlesungen. II. 382. és k. 1. 2 Schlegel: U. o. 3 Schlegel: Versuch über den Begriff des Republikanismus, 1796. Újra kiadva Baxa : Gesellschaft und Staat etc. 30. lap. 4 Schlegel: Über die neuere Geschichte. Bées, 1811. 165. lap. 6 Schlegel: Philosophie der Geschichte. II. 102. lap. 6 Schlegel: Über die neuere Geschichte. 354. lap. 7 Schlegel: Philosophie des Lebens. 437. lap.
