Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Gruber Mihály: A keresztény világkép a bécsi romantikában

A KERESZTÉNY VILÁGKÉP A BÉCSI ROMANTIKÁBAN. Nadler szerint a német romantika ott kezdődik, ahol a művészt esztétikai, idealisztikus gondolkodás és a történelmi kultúrállapot ellen­téte nyilvánvalóvá válik.1 Már az első romantikusok (a jénaiak) egy új költői eszményről álmodtak, olyan egyetemes jellegű költészetről, amely összefoglalja a költői műfajokat, amely életszerű, mert kapcso­lódik a bölcseleti, tudományos gondolkodással, kifejezi, egyszersmind átitatja eszmékkel és eszményekkel az életet. S miközben ezt a csak halvány körvonalakban megálmodott eszményképet hajszolták, úgy jártak, mint Novalis regényhőse, Heinrich von Ofterdingen, aki várat­lanul maga előtt látja a kék virágot, amelyért — álmában — bejárta a félvilágot : felfedezték a középkor irodalmát és művészetét. A közép­kori kéziratok tárták fel előttük a költészetnek azt a világát, amely­ről ők álmodtak. Ez a hosszú és szorgalmas tanulmányok során szer­zett és mégis villanásszerű felismerés adott először határozott irányt a romantika törekvéseinek. Ez a felismerés meggyőzte őket arról, hogy milyen tévesek és hiányosak az ő ismereteik a múltra nézve, főként a történelemnek arra a korszakára nézve, amelyet saját koruk, a sötétség és barbárság korszakának nevezett, a magáét meg ezzel szemben a felvilágosodás, az ész legdicsőbb korának tartotta. Kétségtelenül fájdalmas élmény az, amikor az ember érettebb korában arra az eredményre jut, hogy ifjú korában gyűjtött szellemi készlete, tudománya, amelyre oly büszke volt, téves alapokon nyugszik. De viszont felébreszti az emberben az. igazság szenvedélyes szeretetét és arra készteti az embert, hogy minél mélyebben hatoljon az igazság megismerésében, azután pedig ezt a megismert igazságot mások számára is feltárja. Körülbelül ezen az élményen estek át a romantika első úttörői. Mivel téves ismereteik főleg a múltra vonatkoztak, könnyen megmagyarázható érdeklődésük a történelem iránt. Innen az a törekvésük, hogy a sokat ócsárolt közép­kort a maga igaz valójában megismerjék, hogy a középkor szellemi kincseit a világ számára hozzáférhetővé tegyék. A romantikának a középkor iránti rajongása elsősorban a köl­tészet virágkorának szólott. De ez csak a kezdet, ezzel a középkor 1 Nadler: Literaturgeschichte der deutschen Stämme und Landschaf­ten. 111. 5. I.

Next

/
Thumbnails
Contents