Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Zimándi Pius: Pázmány Péter a társadalmi kérdésről

Köszönheti ezt a könyv nemcsak a sok hasznos útmutatásnak, mely részletesen megismerteti az egyházi férfiút a legszükségesebb illemszabályokkal, hanem nem csekély mértékben annak a nemes pátosznak, előkelő papi lelkületnek, az evangélium eszméin nevelődött magasabbrendű szellemiségnek is, mely a könyv minden lapjáról felénk árad, és nem utolsó helyen annak az életből vett sok példának, mely kitűnően szemlélteti az életnek egy-egy figyelemreméltó, tanulságos mozzanatát. A könyv megérdemli, hogy sok olvasója akadjon.

2. Dr. Tihanyi Tibor: Úriasan, finoman. Budapest, (Szent István-Tár- sulat), 1938. 16°. 40 lap. — A könyvecske rövid, csattanós útmutatásokban oktatja a diákifjúságot a művelt társadalmi érintkezés legszükségesebb szabályaira. Minden diák zsebében kellene lennie.

II. Külföldi.

Fritz Rienecker: Urtextstudium. Sprachlicher Schlüssel zum Griechischen Neuen Testament. Heft I—X. 793 és XXXV. lap. Vereinsbuchhandlung O. Ihloff & Co., Neumünster. (Holst.)

Az újszövetségi Szentírás görög szövegének minden olvasója őszinte örömmel fogadhatja Rieneckernek nagy fáradsággal és gondossággal összeállított munkáját. Bár a tudományos világnak és a Szentírás olvasóközönségének eddig is rendelkezésére álltak kitűnő, nagyobb és kisebb terjedelmű görög szótárak, a jelen munka elsősorban a Szentírás magyarázatával foglalkozó professzorok és teológusok részére jelenti a legnagyobb könnyítést. Rienecker ugyanis rendszeres szószedetet ad az újszövetségi Szentírás összes könyveihez, amelyben versről-versre megadja az egyes szavak gyökét, jelentését, sőt megmagyarázza az illető szónak nyelvtani alakját is. Alapul vett szövege a Nestle- féle bibliakiadás újszövetségi textusa. Adatai mindenütt igen pontosak. Mát., Márk, Lk., Ján., Csel., Róm., valamint Jel. szószedete egy-egy füzetet foglal el (I—VI. és X.). Egy-egy füzet anyagát képezik: Kor. I., II. (VII.), Gál. Filem. (VIII.) és Zsid. meg a katolikus levelek (IX.). A VIII. füzet elején, valamint az I. és a X. füzet végén a görög nyelvtannak, főleg az igetannak rövidre fogott alaptételeivel találkozunk ; az I. és a X. füzetben ezenkívül az első evangéliumban, illetve az Apokalipszisban leggyakrabban előforduló szavak betűsoros jegyzékét olvashatjuk. A X. füzet végén mindezeken kívül még egyes fontosabb idegen szavak magyarázatát is megtaláljuk.

A szerző világosan kimondja, hogy ez a munkája csak «szóbeli kulcs» (Sprachlicher Schlüssel) akar lenni az újszövetségi szentiratokhoz ; tárgyi magyarázatokat nem ad. Azonban kilátásba helyezi, hogy egy később megjelenő «fogalmi kulcs» («Der begriffliche Schlüssel») a legfontosabb újszövetségi fogalmakat tartalom és jelentés szerint fogja tárgyalni, szintén az eredeti görög szöveg alapján, a «tárgyi kulcs» («Der sachliche Schlüssel») pedig majd az újszövetségi szentíróknak és az első olvasóknak kortörténeti viszonyaival ismerteti meg az olvasóközönséget, rövid értekezések alakjában.

Örömmel várjuk e két munkának is mielőbbi megjelenését, de kívánatosnak tartjuk, hogy a szerző ezeknek a kidolgozásában a katolikus irodalomra, nevezetesen az «Études Bibliques» vagy a «bonni bibliakiadás» hatalmas kommentárjaira is tekintettel legyen. Mostani munkájának alapjául ugyanis

IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 283