Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Zimándi Pius: Pázmány Péter a társadalmi kérdésről
a hitterjesztéstől, kierőszakolta a legtevékenyebb missziósrendnek, a jezsuitarendnek a feloszlatását és elsorvasztani, elfojtani törekedett minden hitterjesztő tevékenységet. Napoleon önkénye egy pillanatra megállította az Egyház szívverését és a pápaságot halálra ítélte. Az egyházi életnek ezen átmeneti korszakában úgyszólván teljesen megzsibbadt a missziós tevékenység, főképpen pedig hiányzott a pápák tevékeny közreműködése a világmissziók tervszerű és állandó irányításában. A következő század folyamán, amint fokozatosan öntudatra ébred a katolicizmus, újraéled a világmissziók gondolata is. Missziókat támogató egyesületek létesülnek, új szerzetesrendek alakulnak azzal a céllal, hogy Isten országának határait tágítsák a pogányság körében, régi rendek új erővel és fiatalos lendülettel vetik magukat a hitterjesztő munkába, amelyben egykor már elévülhetetlen érdemeket szereztek s általában egyre szélesebb körben terjed az érdeklődés és az áldozatos szeretet a világmissziók isteni műve iránt. Ennek az örvendetes újraéledésnek a lelke mindenkor a pápák voltak, aminthogy az ő kezükben összpontosulnak a világmisszió kormányzásának minden oldalról összefutó szálai is. A legújabbkori missziós tevékenység ébredése főképpen XVI. Gergely uralkodásával észlelhető és azóta az egymást követő pápák állandóan szélesítették, mélyítették és erősítették a gyűrűhullámban fejlődő mozgalmat XI. Pius pápáig, akit méltán neveztek el a missziók pápájának. Az utolsó száz esztendő pápáinak missziós munkásságát ismerteti Way- gand József, a missziós tudományok doktora, világos áttekintésben. A nagy felkészültséggel, a széleskörű vonatkozó irodalom bölcs felhasználásával szerkesztett munka élvezetes olvasmányt nyújt mindazok számára, akik az egyházi élet eme csodálatos kicsordulásának, a világmissziós tevékenységnek örvendetes fejlődését szemlélni óhajtják. Galla Ferenc. Huszár Győző: Bölcselet. III. kötet: Metafizika, I. rész: Általános metafizika. IV. kötet: Metafizika II. része: Különös metafizika, Természetbölcselet, Kozmológia. A szerző kiadása. Budapest, 1938. Kétségtelenül nagy ajándékot kapott a magyar olvasóközönség Huszár Győző: Logika és Megismeréstan c. műveiben. Mikor ezeket a kitűnő skolasztikus bölcseleti könyveket folyóiratunk 1937. évi 4. számában (374—377.) ismertettük, mégis féltünk, hogy a nagy vállalkozás : teljes, több kötetre tervezett bölcseleti összefoglalás el fog-e érkezni a teljességhez. Hiszen egy-egy ilyen teljes filozófia, vagy ahogyan a középkorban nevezték : Summa, bizony sokszor egész élet munkájának a gyümölcse. Honi nyelvünkben voltak már hasonló elhatározások és vállalkozások (Felber, Zborovszky), de legfeljebb a második kötetig jutottak el. Azonban nemcsak a mű megírása, hanem a kiadása is nagy probléma. Huszár maga vállalkozott e nagy műnek kiadására, ami mindenesetre nagy áldozat a tudomány oltárán. Vájjon el fog-e érkezni a két első köteten túl a többihez, az utolsóhoz? Örömmel mondhatjuk : íme, nemcsak a kezdet, hanem a megkezdett mű folytatása is a kezünkben ! A két új kötetnek mindazon értékei és dicséretes tulajdonságai, melyeIRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 279
