Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Orbán László: Az igehirdetés teológiája
AZ IGEHIRDETÉS TEOLÓGIÁJA 215 nature de la théologie speculative ...), Németországban a korszellem jótékony és kényszerű nyomására teljesen gyakorlati célkitűzéssel a «xrjQvypa», vagy «Vérkündigungstheologien jegyében bontott zászlót. Bármennyire újkeletűnek, sőt sokak szemében forradalmian újszerűnek lássék is, nem Deus ex machina-ként, máról holnapra jelent meg a színen : a theologia kerygmatica kétségkívül nem más, mint legújabb exponense annak a vallásos élmény és hittudományos ismeret közötti állandó feszültségnek, mely mint egy általános fejlődési törvény vonul át a teológia egész történetén.1 Jelen helyzetére jellemző, hogy míg egyfelől az újszerűség vádja ellen, mellyel egyre gyarapodó ellenségei illetik, nem minden alap és önérzet nélkül hivatkozik Scheeben mellett a teológusok és egyházatyák egész sorára, másrészt nem győz elég erélyesen tiltakozni az ellen, mintha meg akarná tagadni, vagy legalább is el akarná vizenyősíteni a tudományos teológiát s máris a fideizmus, pietizmus stb. lágy és ingoványos vizein evezne az irracionálé felé. Karl Adam mellett az «igehirdetés teológiájának» zászlaja alá sorakoztak: Jungmann,Rahner, Lakner, Schmaus, Lotz, A. Stolz, Weissweiler, Weitmann, tágabb értelemben Guardini, Mersch, Feuling és mások. Elmellőzve azokat, kiknek nézete szerint helyes formában nyújtott lelkipásztorkodástan és talpraesett katechetika máris eleve megoldaná a problémát, négy csoportba sorozhatnék az eddig felmerült irányzatokat. 1. Az első megelégednék a skolasztikus tézisek életértékeinek kisarkításával, amiért is vagy a hittudománnyal közelit a hitélethez, amennyiben a hagyományos tézisekhez praktikus korolláriumokat csatol, vagy pedig a hitéletet igyekszik közelebb emelni a hittudomány szintjéhez — laikus dogmatikák írásával.2 2. Mások a teológia tudományos síkján kísérlik meg az örökkévalót és időszerűt közös nevezőre hozni, amely törekvésnek eddig legsikerültebb példája Schmaus nemrég megjelent dogmatikája.3 3. A harmadik csoport véleménye szerint föltétlenül át kell építeni s ismét az «evangéliumi őskinyilatkoztatás» arányosan kiegyensúlyozott alapjaira emelni a hittudományt. (Rahner, Jungmann, stb.) Ide 1 K. Eschweiter, Die zwei Wege, 248. o. kk. 2 Junglas (Bonner Buchgemeinde) és Rudloff OSB. ismertebb Laien- dogmatikái mellett kiemelendő D. Feuling, OSB. : Katholische Glaubenslehre, Salzburg, 1937. 3 M. Schmaus: Katholische Dogmatik, I. Band : Einleitung, Gott der Eine und der Dreieinige, München 193, — lásd róla Adam recenzióját : Theologische Quartalschrift, Tübingen 119 (1938), 389. o.; mely szerint kisebb tökéletlenségei és pontatlansága mellett «Es ist wirklich Lehr, Lese und Lebensbuch in einem.»
