Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Orbán László: Az igehirdetés teológiája
216 ORBÁN LÁSZLÓ sorozható -4. Stolz is, aki a kerygmatikus teológia elmélyítése érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a hittudomány karizmatikus jellegének kihangsúlyozását.1 4. Lakner tollából végül önálló és független diszciplínaként kerül ki az igehirdetés teológiája, mely mintegy közbenső helyet foglal el a közönséges hívő hittudománya és a szakteológia között («Theologie der Schwebe») s e mellett valóságos, bár analóg értelemben igényt emel a tudományosság jogcímére is.2 E tanulmány néhány vonással hű, képet kíván rajzolni a theologia kerygmatica lényegéről és mai állásaáról. II. A theologia kerygmatica négy követelménnyel lép a szakteológia elé : 1. A Oeohoyía metanoézise. A teológia szokványos értelmezése és meghatározása, mely szerint a hittudomány tudományjellegű hittudás : az annak a rendje és módja szerint (formaliter) és a csak csira- szerűen (virtualiter) kinyilatkoztatott hitigazságoknak, a hittitkoknak is rendszeres formai és (analóg fogalmakkal való) tartalmi tudományos tárgyalása a kinyilatkoztatás szempontjának szigorú megőrzésével (Schütz) — elégtelen, mert az önmagában véve többjelentésű Aoyoç szót önkényesen «tudomány»-nyai fordítja, s e mellett figyelmen kívül hagyja ennek ép oly jogosult, sőt elsődleges «beszéd», «szólás» jelentését. A Ao'yoç Tov Oeov kifejezésnek ugyanis háromféle katolikus értelmezése van. Első jelentése «beszélés Istenről», beszéd, melynek tárgya Isten, ahol 6hov mint negl zov Oeov, tárgyi genitivusként veendő s a hittudomány tárgyát jelöli meg, amit a nemzetek apostola utolérhetetlen mélységgel így fejezett ki : «omnia enim vestra sunt : vos autem Christi : Christus autem Dei». (I. Cor. 3, 23) Másodszor — s ez a teológia legigazibb és legmélyebb értelme — annyit jelent, mint «beszélés Istentől», beszéd, verbum, Ao'yoç, melyet maga az Isten végtelen könyörületében hozzánk szólni kegyeskedett — Krisztusban, aki maga a megtestesült Ige, a rejtett isteni igazságok egyedüli ismerője : «Istent soha senki nem látta ; az egyszülött Fiú, ki az Atya kebelén vagyon, ő jelenté ki» (Jo. 1, 18). A Aoyi'a rov Oeov e teljes értelmében tehát azt kell mondanunk, hogy valójában Krisztus az egyetlen igazi teológus. Innen nyeri a Aôyoç rov Oeov kifejezés harmadik jelentése is : «a mi beszédünk Isten1 Die charismatische Theologie: Der katholische Gedanke, 1938, III. 187. o. kk. 2 F. Lakner: Das Zentralobjekt der Theologie : Zeitschrift für katholische Theologie, 62 (1938), 1—36. o.
