Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
184 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN tudnak korszerűt alkotni. Azt írja a szerző : «A mi szónokaink a Bangha Bélák és Tóth Tihamérok. Az ő elmélkedéseik oldják meg a mi problémáinkat. Vallásos költőink ma Babits Mihály, Sík Sándor, Mécs László, Harsányi Lajos, egy Koháry például ma nem aktuális.» Nincs ember, aki ennek a tételnek igazságát kétségbevonná. De akkor logikai kényszerűséggel kell elismernie ugyanezt a tételt az egyházművészetre is. Néhány pompás fametszet mellett szebbnél-szebb felvételek díszítik ezt a tipográfiailag is elsőrendű munkát, amelyek templomokban, szobrászati és festészeti alkotásokban, ötvösmunkákban, kerámiában, üvegrestészetben és textilipari termékekben szerencsés kiválogatással bemutatják a mai magyar egyházművészet fejlődését és eszmei tartalmát. A későbbi korok kritikája bizonyára nem minden darabra fogja ráütni a mestermű bélyegét, de az új utak becsületes keresését az élő egyházművészet felé el fogja róluk ismerni. Hermann Egyed. II. Külföldi irodalom. Itala. Das Neue Testament in altlateinischer Überlieferung. Nach den Handschriften herausgegeben von Adolf Jülicher. — Im Aufträge der Kirchenväterkommission der Preußischen Akademie der Wissenschaften zum Druck besorgt von Walter Matzkow. — I. Matthaeus-Evangelium. Berlin, 1938. Walter De Gruyter & Co. — 219 nagy quart lap. A berlini Porosz Tudományos Akadémia számos más nagy, értékes kiadvány mellett főleg a görög szentatyák és egyházi írók müveinek kiadásával kötelezte hálára az egyháztörténelem és a patrisztika művelőit. Ugyanez az akadémiai bizottság az 1938. esztendő folyamán új, hatalmas munkába fogott : az újszövetségi szentírás ó-latin (Vetus Latina) szövegét akarja a biblikus tudomány művelőinek egy gyűjteményben hozzáférhetővé tenni. A Vetus Latinának egyes kódexei már eddig is ki voltak adva,1 de most az egész újszövetségi ó-latin szövegnek teljes, szövegkritikai kiadása van készülőben. A munka többet nyújt, mint címe után gondolhatnék. Az ó-latin bibliafordításnak tudvalevőleg kétféle változata van : az európai és az afrikai recensio, — Itala és Afra. Márpedig az előttünk levő első kötet, mely természetszerűen Szent Máté evangéliumát tartalmazza, mindkét szövegformát elénk tárja. A kiadó ugyanis a szöveget elejétől végéig párhuzamos sorokban adja ; minden versnél a felső sorban az Italának az a szövege áll, amelyet valamennyi kézirata vagy a legtöbb kézirata tartalmaz, az alsó sorban pedig az afrikai szövegalak, melynek két kódex-tanúja a Codex Bobbiensis (k) és a Codex Palatinus (e), mindkettő az V. századból. Az Itala szövegváltozatai — a források megjelölésével — a két sor között kis nyomtatásban olvashatók. 1 E kiadásokat a kódexek rövid jellemzésével együtt felsorolja Af. Meinertz, Einleitung in das Neue Testament. Paderborn, 1933. 58. sk. 1. — M. J. Lagrange, Critique textuelle. II. La Critique rationnelle. Paris, 1935. 240—244. 1. — Ugyané kiadások felsorolását 1. a most ismertetett munka borítékán is.
