Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
i Szemle. Az újabb bécsi egyházjog, I. Kapcsolatunk az osztrák tudománnyal. A beavatott előtt jól ismert az a kapcsolat, amely a magyar és a német katolicizmus között fennállott. Hazai katolikus megújhodásunk nagy figyelemmel kísérte azokat a mozgalmakat, amelyeket Windhorst nemzete a politikai és a szellemi élet területén produkált. Nem szégyen bevallani, hogy Európa többi népével együtt tanultunk a németektől ; a hazai egyházjog sem lenne talán az ma, ami, ha a XIX. század német kanonisztikájának hatása kiesett volna. Állami életünk berendezése és a területi közelség folytán tudományos kapcsolatunk a keleti németséggel különösen élénk volt. Míg a protestáns theologusok a birodalomban tanultak, katolikus papjaink nemzedékei Bécs, Innsbruck, Grác egyetemein — München, Prága már távolabb esett — ismerték meg az osztrák tudomány eredményeit. A szellemi kapcsolatok mélységét és eredetét kutató történettudomány helyes érzékkel tárja fel azokat az összefüggéseket, amelyek a magyarok régi és újabb külföldjárása és így az olasz és a francia mellett a német egyetemek látogatása nyomán lemér- hetők. Ma még nem tartunk ott, hogy a magyar szellemi élet kialakulására rendkívül nagy fontosságú külföldi egyetemek hatását minden vonatkozásban feltártnak tekinthetnők. Pedig — mint legutóbb e kérdés jó ismerője Barta István (Középkorvégi szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv. 1937. 97. s köv. 1.) kifejti — a nyugati fejlődést megkésett ütemben követő magyar élet, az autochton magyar intézmények helyes értékelése megköveteli a külföldi gyökerek részleteiben feltárását is. Aligha lehet vitás, hogy az egyetemek állnak az érdeklődés előterében. Jelentős annak megállapítása is, hogy a külföldi egyetem magyar hallgatósága az egyetem tudományos munkájában mennyiben vette ki részét, hol gyümölcsöztette tudását, a társadalom melyik rétegében helyeződött el. Értékes adalékul szolgálhatnak azok a kéziratok is, amelyeknek másolói és tulajdonosai hajdan a külföldön tanuló magyarok voltak (id. m. 107). Ezeket a kutatásokat az egyházjog is érdeklődéssel kíséri, mert a teória hatása révén partikuláris egyházjogunknak nem egy tételére deríthet világot. Az egyházi perjog számára is hozhat szempontokat ez a kutatás. Barta István (id. m. 112. s köv. 1. és Ungarn und die Wiener Universität
