Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
TESTALKAT, JELLEM, SZABADAKARAT 145 lom nagyjai közül a ciklothim lelkialkatúak realisták és humoristák: Luther, Liselotte v. d. Pfalz, G. Keller, Mikszáth, Arany. Valamennyien piknikus vagy piknikus színezetű testalkattal rendelkeznek. írásműveiket jellemzi a kevésbbé cifra stílusú próza és a széles, formátlan, terjengős epika. A szkizothim típushoz való közvetlen átmenet a mérsékelt naturalizmus: Ibsen, Zola, Strindberg, Tolsztoj. Itt már föllelhetők a formaművészet, pátosz és romantika nyomai, amik teljes mértékben s szkizothim alkatúaknái jutnak szóhoz (Uhland, Tasso, Hölderlin, Novalis, Kazinczy, Petőfi). Formai szempontból a szkizothimek a lírában és drámában alkottak nagyot (Schiller, Grillparzer, Kleist). — A tudósok közül a szkizothimek absztrakt elmék, akik inkább a metafizikában, logikában és matematikában tűntek ki (Kant, Locke, Newton, Pascal) ; a ciklothimek általában tapasztalati irányú, szemléletesen leíró, induktív és népszerűsítő tudósok : Darwin, Gall, R. Mayer, Siemens, Pasteur. — A praktikus életben a ciklothim ember ügyes, gyakorlatias képességei érvényesülnek a kíméletlen csörtetőknél (Mirabeau), az ügyesen közvetítő diplomatáknál (Bülow), a nagy szervező talentumoknál (Siemens), s a népszerű hősök és hősködők egyéniségében (Blücher, Luther). Viszont szkizothim vonásokat mutatnak a moralizáló idealisták (Kant, Rousseau), a fanatikusok és despoták (Robespierre, Kálvin, Savonarola), s a hidegen számító politikusok (Metternich). Kretschmer elméletét kezdetben idegenkedve fogadták.1 Saját és mások utólagos kísérletezései azonban sikerrel igazolták eredményeit úgy, hogy neve hamarosan jelszóvá lett szakkörökben. Különösen két gondolatának jósolnak nagy jövőt. Az egyik, a testi-lelki összefüggések közös alapját kimutatni valahol, esetleg az endokrin mirigyekben, 18 év alatt még nem került megoldásra. Többet ígér a másik : a ma ismeretes típusokat szétbontani, így a testi-lelki vonatkozások szálait egyre szorosabbra fűzni és rátalálni azokra az elemi diszpozíciókra és reakciós lehetőségekre, amelyek a megfelelő testi alakulattal mintegy építőkövei az egyéniségnek. A «Körperbau und Charakter» legújabb kiadása (1936) máris két részre bontja a szkizothim lelkialkatot : a leptoszóm testalkatnak megfelelő tulajdonképeni szkizothim és az atletikus alkattal párhuzamos, az epilepszia kórképére emlékeztető «viszkőz»-alkatra. 2. Kretschmernek ezt a két gondolatát építette be rendszerébe egyik legérdekesebb bírálója, Bőhle Vilmos, aki nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a fiziognómika tudományos átdolgozására.2 Bár munkája csak többé-kevésbbé sikerült kísérletnek mondható, mégis jól mutatja, milyen irányban várhatók megállapítások a jövő kutatóitól. Főtétele a lokalizálás : bizonyos lelki folyamatok intenzitása meghatározott testi szervek fejlettségével van összefüggésben. Másik alaptétele Lavater 1 V. ö. Laura Polen cikkét az Archiv für die gesamte Psychologie 66. évfolyamában. 2 V. Bohle: Die Körperform als Spiegel der Seele. Teubner, 1929. 10 Theologia.
