Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat

TESTALKAT, JELLEM, SZABADAK ARAT.

«Agyvelő és lélek» volt a materialista lélektan jelszava hosszú időn keresztül. Érvelésének súlya, főleg azok az újszerű és kétségbevonhatatlan tények, melyeket elmélete igazolására felsorakoztatott, csak a felületesen gondolkozók szemében egyszerűsítette le a problémákat olcsó szellemeskedéssé, az igazságot komolyan szomjúhozók számára sok imponáló szellemi párbaj és a helyes megoldásra irányuló sok tiszteletreméltó erőfeszítés kiváltó oka lett.

Embertani ismereteink azóta, az utóbbi pár évtizedben, óriási fejlődésen mentek keresztül, a régi jelszó máról-holnapra elavult, de csak a fogalmazás változott, a teológus problémája lényegében ugyanaz maradt.

I. A régi jelszó elavult. «Az agyvelő és lélek egyoldalú parallelizmusa helyett tudatosan és végérvényesen másikat állítunk : soma és psyché, testalkat és lelki alkat», írja Kretschmer,1 aki ma kétségtelenül a legkiválóbb szaktekintély ebben a kérdésben. De ugyanezt állítja a fiziognómika és a fajbiológia is, amelyek ugyanazt a kérdéskomplexumot bogozgatják, mint Kretschmer, csak más és más oldalról próbálják megközelíteni.

1. Kretschmer Ernő, a marburgi pszichiáter, az elmebetegeknél észleli egyrészt a piknikus testalkat és cirkuláris elmezavar, másrészt a leptoszóm (aszthenikus), atletikus és diszplaziás alkatok és a szkizofrénia együttes előfordulását. Hosszú éveken át folytatott kísérletei meggyőzik, hogy nemcsak a pathológiások, hanem az egészséges elméjűek és az átmeneti jellegek körében is föllelhetők ugyanazon testalkati, sőt ezekkel párhuzamosan, de letompított éllel ugyanazok a temperamentumvonások is : ciklothim-szkizothim jellemek az egészségesek, cikloid- szkizoid jellemek az átmeneti típusok körében. A lelkibeteg tehát a temperamentum szempontjából az egészséges egyén karikatúrájának tekinthető. A temperamentum azonban Kretschmer elgondolásában nem zárt forma és nem elszigetelt valami a lelkiéletben. Kétségtelen összefüggések mutatkoznak a szemléleti és képzettípusok, az analitikus és szintetikus beállítottság és egyéb, az «intelligencia» fogalmához tartozó tények és a temperamentum, ill. a párhuzamos testalkati típusok között. Kitünően szemlélteti ezt a lángész karakterológiája.2 Az iroda1E. Kretschmer: Körperbau und Charakter. 11—12. Aufl., Berlin, 1936. 238. o.

2 E. Kretschmer: Geniale Menschen. Berlin, 1929.