Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)
BORROMEI SZENT KÁROLY HATÁSA MAGYARORSZÁGON 125 Kristóf bécsi bíboros-érsek és váci püspök. Két ízben viselte a váci püspöki címet : 1756—57-ben, majd 1772—86-ig. Ez utóbbi alkalommal Mária Terézia közbenjárására azért kapta meg az egyházmegye kormányzását, hogy tervbevett nagy építkezéseit végrehajtsa. A váci püspökséget mint bécsi érsek és bíboros is szeretettel gondozta, gyakran felkereste. Távollétében kormányzó és egyházlátogatást végző helynökei, Salbeck Károly és Zerdahelyi Gábor segédpüspökök, éppen úgy, mint ő, a Germanicum növendékei és Borromei kiváló tisztelői voltak. Rómában kristályosodott ki lelkében a Szentszékhez való törhetetlen ragaszkodás, mellyel szembeszállt a Kalapos Király törekvéseivel és az alkotási vágy, mely a váci püspökség újjáépítésére ösztönözte. Főpapi lelküle- tének megvilágítására legyen elég Mária Terézia nyilatkozatát idéznem, mely a pápai nuncius előtt hangzott el : Migazzi teljesen át van hatva római elvekkel és Szent Károly szellemével. A Szent iránt táplált érzelmei váci alkotásaiban is gyönyörűen megnyilatkoznak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Borromei Szent Károlynak neve és tisztelete már korábban ismert volt a váciak előtt. A domonkosok templomának Szent Flórián-oltárán ott állott a Szent püspök szobra kehellyel a kezében, a kegyesrendiek temploma előtt pedig még Althann Károly püspök idejében, 1756-ban létesült a Szent- háromság szoboremlék Borromeinek már ismertetett alakjával. Mégis a legnagyobbat ebben a tekintetben is Migazzi alkotta. Migazzi a Dunapart egyik legszebb helyén hatalmas püspöki palotát épített, melynek alépítményeit még elődei rakták le. A palotával szemben elterülő tágas, szabályos köztéren felépítette az egyházmegye nagyarányú főtemplomát, melyet 1772 augusztus 15-én szentelt fel a Nagyboldogasszony és Szent Mihály főangyal tiszteletére. A székes- egyház sisakkupolájának belsejét a kor legnagyobb osztrák festője, a nálunk is közismert Maulberts festette ki. A hatalmas felületű falfestmény a Nagyboldogasszony dicsőséges mennybemenetelét ábrázolja. A megdicsőült Istenanya az angyalok és szentek mozgalmas sokaságában emelkedik fel szent Fiához, hogy mint az ég és föld királynéja trónoljon mellette. Szent István király és a magyar szentek közelében ott lájtuk Borromei Szent Károlynak kontemplációban elmerült alakját is. Első szent királyunk, a kereszténység meghonosítója, a liliomos Szent Imre herceg, a magyar ifjúság örök példaképe és Szent Károly, a katolikus restauráció legnagyobb főpapja, szimbolikusan összetalálkoznak a művészi meglátás síkján, aminthogy egybeforrottak a XVIII. század magyar katolikusának hívő lelkében is.1 1 Cölestin Wolfsgruber: Christoph Anton Kardinal Migazzi. Ravensberg, 1897., különösen 61—80. 1. — Cfiobot: i. m. 624—635., 899., 972—73. I. — Arch. Secr. Vat. Processzi vol. 136. f. 109r.—llOv. — Vol. 146. f. 469r.—82v. — Migazzi váci processzusa : vol. 150. f. 557r.—72v. — Migazzi építkezéseit részletesen ismerteti Tragor: Vác műemlékei és művészei. 52—69. 1.
