Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Kniewald Károly: A Pray-kódex miserendje
A PRAY-KÓDEX MISERENDJE 109 Deus, ut qui gratiam. Hactenus Missae Paschalis. A Pk S/l-ben az 57. Fol.-ón ez áll a húsvéti mise végén : In die Sancto in secunda vespera cantatur.. . Sequitur : Deus, qui hodierna die per unigenitum tuum eternitatis n. Finita oracione eant cum processione ad fontem accepta cruce et sacrata candela .. . Postquam perveniant ad fontem . .. Concede quesumus omnipotens deus ut qui resurrectionis dominice sol- lempnia colimus, innovacione tui spiritus a morte anime resurganus. P. In reversione de fonte ad chorum cantetur... Presta quesumus omnipotens deus, ut qui resurrectionis dominice sollempnia colimus, erepcio- nis nostre suscipere leticiam mereamur. P. Et sic peragant processionem ad fontem per totam septimanam usque in diem ueneris. In eadem die uespera celebrata effundant fontem». Ez római szokás volt, melyet nemcsak a Gregorianum X. szd-i példányában találunk meg (Paris, Bibi. Nat. ms. 12,051, melyet valaha a corbie-i apátság használt), hanem a Gregorianum legrégibb ismert szövegében is,1 éppúgy megvan ez a szokás a Gelasianum reichenau-i és st. galleni kézirataiban is.2 A «processio ad fontem»-ről említést tesz Durandus is Rationale divinorum officiorum c. művében. VI. 89, 9—11. A Pk Miserendje és Misekánonja az arras-i (Cambrai) egyházmegyében vagy környékén, a corbie-i apátságban keletkezett frankbencés minták alapján készült. Nem végezzük el az összehasonlítást Avranches-i János Miserendjével. A Pk Miserendjét a római renddel és a Micrologussal kellett összhangba hozni, a magyar püspökök Kálmán- kori zsinati határozata szerint. A Pk szerkesztője mégsem arra határozta el magát, hogy a Micrologus 23. fejezetének Miserendjét másoltassa le, hanem fáradságos munkával igyekezett a kettőt úgy összeegyeztetni, hogy eredetijének némely sajátságát megőrizte. Munkája ezért nem teljesen egyöntetű, helyenkint nem is egységes. De épp ezért tudjuk nyomon követni a szerkesztő eljárásmódját, a Miserend keletkezését. Eredetijének egyes tulajdonságait is felismerhetjük. A magyar földön található legrégibb Miserendről szóló tanulmányunk eredményét a következőkben foglalhatjuk össze. 1. A Pk Miserendjének mintája a kánonig nagyon hasonlít a Missa Illyrici-hez. 2. A Misekánon mintája nem római, hanem, mint az S/l-é is, az Arras-i (Cambrai) egyházmegye egyik bencés apátságából, talán Corbie- ból származik. 3. Lehet, hogy mindkét minta egy kódexben volt egybekötve. 4. A Pk Miserendje úgy készült, hogy a két mintát a Micrologus követelményeinek megfelelően alakították át. 1 Dr. K. Mohlberg O. S. B. : Die älteste erreichbare Gestalt des Liber sacramentorum anni circuli der römischen Kirche, Münster, 1927, 26. 2 Wilson : The Gelasian Sacramentary, Oxford, 1894, 336.
