Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Aistleitner József: A Keret-legenda
A KERET-LEOENDA 23 Nyelvészeti megjegyzések. Az itt foglalt fejtegetések feltételezik a Virolleaud-féle szöveg használatát. Rövidség kedvéért átlag oly magyarázatokra szorítkoztam, amelyekben Virolleaud-tói és Albright- től eltérek. s. \tdb h. a 24. sor alapján ’2tbd olv. — u. krt e helyen valószínűleg a krt (héb. «kivág») igének szenvedője és szójáték a hasonló személynév mellett. — 12. ’st sdkh gén. epexeg., a. m. «jogszerű felesége». —13. mtrht, refl. alak, v. ö. az akkád ráhu «elhál» igét ; mtrht ibh a 12. sorban álló kifejezéssel párhuzamos ; isr elvont főnév a héb. iőser-nek megfelelő jelentéssel. — ». trh-mk az akkádban megf. tirhatu «a menyasszony vételára stb.» — is. ’kn helyett inkább a hasonló tkn olvasandó ; kni Rá-ban «szül». — is. ksr (v. ö. a héb. kóser-1) «alkalmas, itt «fegyverforgatásra alkalmas». — 17. zblnm, v. ö. 97-ben a zbl szót, amely itt valószínűleg «vőlegényt»- jelent. — is. rsp, Albright szerint Rasaf alvilági istenség : de egybe lehet vetni a héb. resef «láng, dögvész» szót is ; \lmim-ot a \l (arab gûl «démon») és a mim «víz» szókra is fel lehet bontani. Az összetétel valószínűleg áradásra utal. — m. ph, v. ö. arab fahha «ellankad» ; irh, v. ö. arab warr «csípő» ; iré, v. ö. arab ratá «halottat sirat». — 36. bs2hrth, v. ö. arab sahira «az éjjelt álmatlanul eltölti». — sa. Az első szót valószínűen ws’í-nak kell olvasni. — 6». hmt, v. ö. héb. hóma «fal». — es. nzl, v. ö. arab nazal «bőséges táplálék». — 70. msrr esetleg összefügg az arab sárrá «szárításra kitesz» igével. — 79. bmsdk, v. ö. az akkád sadu I. 2 «táplálkozik», sidítu «táplálék» kifejezéseket. — 82. bt hbr, v. ö. arab habr «nagy élelmiszertáska». — S4. m\, v. ö. Hipp. A. 4, B. 27 a m\m\ szót, amely valami lótáplálékot jelent. — se. ngb, v. ö. arab nágb «előkelő», nugaba «hős». — «7. iv/s’2 dittographiának látszik. — 9o. hps, v. ö. akkád hubsu «csatlós». — 91. hg, v. ö. arab hágd «lefekszik, megszűnik». — 92. hs2s2, v. ö. arab hassa «nem nemes, közönséges». — 93. kmir a. m. km+ir «mint az eső (héb. iôrëj». — 94. ’sr, v. ö. arab ’átír «kiváló, válogatott». — se. ihd, a 184. sorban ’hd, v. ö. héb. iahíd «egyedüli». — 97. skr, v. ö. arab sakar 2. «ajtót kulccsal bezár», akkád sigára, «zár, retesz». — se. zbl az összefüggés szerint valószínűleg «vőlegény»-t jelent ; v. ö. akkád zubullú «nászajándék», zabálu «visz», zbl lenne tehát a nászajándék «vivő»-je. V. ö. a magyar «hozomány» szót is. — 99. js’g-val egybe lehet vetni az arab nasija, a héb. ndéa «felejt» igéket. A 3.-ae s és a 3.-ae infirmae csoport nem különül el mindig élesen ; 'wr talán az 'űr «őrködik» gyökkel függ össze ; mzl, az űjhéb.- ben mázzál «előnyös konstelláció, csillag», cf. akkád manzaltu. — 100. iv/s’2- nak a 189. sorban wibl felel meg; itt tehát a is’ ige kauzatív jelentésben szerepel. — ios. hsn: Dussaud egybeveti a héb. hasíl-t. — 107. mk ; v. ö. akkád ammaka, maka «ott» ; e helyen inkább időről van szó, spsm a. m. kaus. s+ps (v. ö. héb. púé «fellélekzik») -\-ma, vagy s+nps (v. ö. akkád napáén «fellélekzik») + ma. — m srrt, v. ö. arab iarr «vízben bővelkedő», tarára «bő forrás»; a rbt és srrt kifejezések egy országra
