Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: Az egyház vagyoni jogai a háború utáni konkordátumokban
50 KONTOR LAJOS Későbbi megegyezés lesz hivatva dönteni ama javak sorsáról, amelyeket Oroszország, Ausztria és Poroszország vettek el a mai lengyel területen az Egyháztól s amelyek a konkordátum aláírásakor a lengyel állam birtokában voltak. Amíg ez bekövetkezik, az állam legalább akkora dotációt ad az Egyháznak, amekkorát a mai lengyel területeken azelőtt az orosz, az osztrák és a porosz kormányok adtak. Egyébként az állami dotáció mértékét a konkordátumhoz csatolt táblázat az állami tisztviselők fizetéséhez hasonlóan a pénzérték változása szerint emelkedő értékű egységekben állapítja meg.1 Ha az előbb említett, s jelenleg még állami kezelésben levő birtokok az Egyháznak visszaadatnak, azokból elsősorban a püspöki, plébániai stb. javadalmak egészítendők ki, mégpedig a püspöki és szemináriumi javadalmak 180, a plébániai javadalmak a föld minősége szerint 15—30 hektárra. Az állami dotáció ilyen esetben annyiszor 50 zlotyval csökkentendő, ahány hektárral az ingatlanvagyon gyarapodott. A litván konkordátum 22. pontjának 4. §-a ugyancsak kimondja, hogy azoknak a javaknak a sorsa, amelyek valamikor az Egyházé voltak, visszaadandók. Azok a javak, amelyeket Litvánia más államoktól követel s amelyek valamikor az Egyház tulajdonai voltak, visszaszerzésük után az Egyháznak szintén visszaadandók. A törvényben megállapított államsegélyt a konkordátum biztosítja az új egyházmegyéknek is. A segély olyan mértékben növekszik, amint az állam adminisztrációs költségei nőnek. A nyugdíjas klérusnak a konkordátum 24. pontja a nagyszemináriumban biztosít helyet, amelynek költségeihez később megállapítandó mértékben az állam hozzájárul.1 2 Az olasz konkordátum 30. pontja értelmében az állam — addig, amíg más megállapodás nem jön létre — a javadalmasok jövedelmét kiegészíti a törvényben biztosított mértékre, amely méltó megélhetést biztosít. Az állami fizetéskiegészítés ellenében jelentős beavatkozási jogot ad a konkordátum az államnak, ugyanis az állami fizetéskiegészítésre szoruló egyházi javadalmak kezelésének, ha az egyszerű adminisztrációt meghaladó ügyletek és szerződések kötéséről van szó, az állam közben- jöttével kell történnie. Széküresedés esetén ezek a javak a kormány megbízottjának jelenlétében adatnak át az új javadalmasnak. Rómában és a hét Rómakörüli püspökség területén ez az állami ellenőrzés nem érvényesül, s itt a segélyt az állam Róma bíboros-viká1 Eszerint a bíboros 2500, az érsek 2000, a megyéspüspök 1700, a kanonok 600, a plébános 270, a segélyben részesülő szerzetesek és szemináriumi növendékek havonta 125 egységet kapnak. Jelentős dologi segélyeket is biztosít a lengyel konkordátum az Egyháznak, így pl. a papi nyugdijakhoz évente 383.413, az egyházmegyék adminisztrálásához 750.940, a püspöki zsinatok költségeihez 66.000, az egyházi építkezésekhez 1,016.000 zlotyval járul hozzá az állam. 2 A nyugdíjas papokról csak itt és a bajor konkordátumban van szó.
