Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: Az egyház vagyoni jogai a háború utáni konkordátumokban
s azok az egyházi tényezők beleegyezése nélkül nem idegeníthetők el, más célra nem használhatók, s meg sem szüntethetők. A bajor konkordátum 10. pontjának 3. §-a szerint azok az állami épületek és ingatlanok, amelyek ezidőszerint közvetlenül, vagy közvetve az Egyház, illetőleg a szerzetesrendek céljaira szolgálnak, továbbra is átengedtetnek. A 4. §. szerint a szemináriumok, plébániák, javadalmak, templomok vagyonának és minden egyéb egyházi alapítványnak a tulajdonjogát az állam az általános törvények korlátain belül megvédi s ezek az illetékes egyházi felsőbbség hozzájárulása nélkül nem idegeníthetők el. Az Egyháznak megvan a joga, hogy új vagyont is szerezhessen s tulajdonában tartson és az így szerzett tulajdon szintén sérthetetlen.1 A lengyel konkordátum 16. pontja szerint mindegyik lengyel egyházi jogi személy1 2 3 és szerzetesrend a köztörvények keretei között jogosult arra, hogy az egyházjog szerint ingó és ingatlan javakat szerezzen, elide- genítsen, birtokoljon és kezeljen, továbbá jogosult jogait minden fokon és bármely állami hatóság előtt érvényesíteni.® A lengyel konkordátum 14. pontja az egyházi vagyon kisajátításáról rendelkezik, ami csak a törvényben megszabott esetekben, pl. útépítésnél, folyamok szabályozásánál, nemzeti védőművek létesítésénél rendelhető el. Ha konszekrált dolgokról van szó, a kisajátítás, illetőleg az ingóságoknak és ingatlanoknak (templomoknak) más célra való felhasználása csak akkor történhetik meg, ha az illetékes egyházi hatóság az illető dolgot előbb szent jellegétől megfosztotta.4 A lengyel konkordátum 17. pontja elismeri az Egyház temetőlétesítési jogát s ezzel a temetők felekezeti jellegét is. Elrendeli még a lengyel konkordátum, hogy a templomok és a kápolnák építésénél, átalakíAZ EGYHÁZ VAGYONI JOGAI A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 45 1 Ezt a rendelkezést — amelyet már megtalálunk az 1817. évi bajor konkordátumban — átvette a lengyel (14, 16, 24), a litván (17), az olasz (30), a román (9), a porosz (5), a badeni (3, 5) és a német birodalmi (17) konkordátum. 2 A konkordátum szerint lengyel jogi személyek és szerzetesrendek azok, amelyek lengyelországi egyházi és szerzetesi célokból létesültek, s az őket képviselő és javaikat kezelő személyek Lengyelország területén székelnek (a lengyel állampolgárság nincs kikötve). Ama egyházi jogi személyek és szerzetesrendek, amelyek eme feltételeknek nem tesznek eleget, a külföldiekre vonatkozó törvények hatálya alá esnek. 3 Hasonló általános rendelkezést láttunk már a lengyel konkordátumnak az Egyház szabadságjogai között tárgyalt első pontjában, amely ezeket a vagyoni jogosítványokat az isteni jog és a kánonjog szerint biztosítja, de ott nem szerepelt az a megjegyzés — amely esetleg gyakorlati bizonytalanságot teremthet — hogy mindezekre a jogosítványokra a köztörvények keretei között jogosultak az Egyház felsorolt szervei. Az utóbbi megjegyzés azt a lehetőséget rejti magában, hogy az Egyháznak a kánonjogban kodifikált vagyoni jogosítványait a köztörvények szűkíthetik. 4 Ezeket a vagyonjogi rendelkezéseket főbb elveiben átveszi a litván konkordátum 17. és 22. pontja is.
