Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Kontor Lajos: Az egyház vagyoni jogai a háború utáni konkordátumokban
44 KONTOR LAJOS Ezek a konkordátumban felsorolt szervek : a plébániák, az archipresbi- terátus, a monostorok, a káptalanok, prépostságok, apátságok, püspökségek és az érsekségek.1 A badeni konkordátum 5. pontja az alkotmány rendelkezései szerint biztosítja a jogi személyeket megillető vagyoni jogokat az Egyház, az egyházi testületek, intézetek, alapítványok és a szerzetesrendek részére. A német birodalmi konkordátum 13. pontja értelmében az állami jog szerinti jogképesség illeti az egyházközségeket, a plébániai és az egyházmegyei kötelékeket (Verbände), a püspöki székeket és a káptalanokat, a szerzetesrendeket, valamint az egyházi igazgatás alatti intézeteket, alapítványokat és vagyontárgyakat. Mindezek közjogi testületek maradnak, ha eddig is azok voltak, de az újak hasonló jogokat csak a köztörvények rendelkezései alapján nyerhetnek.1 2 Az osztrák konkordátum 2. pontja az Egyháznak és a kánonjog szerint létesített ama szerveinek a jogi személyiségét elismeri, amelyek az egyházjog szerint is jogi személyek s a konkordátum érvénybe lépésekor már megvoltak. A később létesítendő szervezetek jogi személyiségének elismerését csak akkor biztosítja a konkordátum, ha az állam alapításuknál közreműködik. Az egyházi vagyonszerzés és vagyonkezelés. A vagyonszerzés és vagyonkezelés tekintetében igen részletes intézkedéseket tartalmaznak a konkordátumok, pedig az Egyház e tekintetben nem kíván többet, mint amennyit minden jogalany szabadon élvez. Jellemző azonban, hogy az Egyház ezeket a normális jogosítványokat is nehezebben szerzi meg, mint a többi jogi személy s nem csoda, hogy a megszerzett jogokat azután az Egyház is körülbástyázni igyekszik a konkordátumokban. A lett konkordátum 14. pontja honorálja az 1160., 1206. és 1207. kánonok rendelkezéseit és kimondja, hogy a templomok, kápolnák, temetők tulajdona, azok szabad kezelésének joga az Egyházat illeti meg 1 Titulescu a konkordátum aláírása után arra kérte a Szentszéket, járuljon hozzá olyan szövegmagyarázathoz, amely szerint az Egyház vagyonszerzési és birtoklási jogát csak a felsorolt szervek útján gyakorolhatja. Eszerint a r. k. Egyház, mint ilyen — szemben a romániai keleti egyházzal, amelyet ez a jog megillet — nem gyakorolhat vagyonjogokat, továbbá azok az egyházi szervek sem, amelyek nem a kánonjog szerint létesíttettek. A Szentszék — minthogy Titulescu azzal fenyegetődzött, hogy a parlament különben nem ratifikálja a konkordátumot — hozzájárult ehhez a magyarázathoz, amelynek be nem vallott célja az volt, hogy az erdélyi római katolikus státus — amely nem a kánonjog szerint létesült — ne essék a konkordátum védelme alá. 2 Ezek a rendelkezések a weimari alkotmány 137. pontjának 4. §-án alapulnak, amely általánosságban beszél felekezetekről és világnézeti társaságokí rőt, amelyeket az alkotmány jogok tekintetében az egyházakkal egyenlősít !
