Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bárd János: A szenttamási oksági elv védelmében
Esterházy Károly, a nagy újraszervezők óriási áldozatokat hoztak egyházmegyéjükért. Nekik köszönhető, hogy az egri egyházmegye 1799-ben 353 plébániát, 66 helyi lelkészséget és 125 kápláni állomást számlált 481.699 hívővel. A 353 plébánia több mint 2000 helyre felosztva kb. akkora területet ölelt fel, mint Csonka-Magyarország ! E hatalmas méretek tették szükségessé az egyházmegye felosztását. Sasszemével tisztán látta ezt már Pázmány Péter : Az egri egyházmegye — mondotta — kilenc nagykiterjedésű megyét foglal magában, melyeknek mindegyike ki tudná meríteni egy püspök gondosságát. Eger püspökei közül Erdődy Gábor eszmélt rá elsőnek a dismembratio szükségességére. 1733-b^n III. Károly elé terjesztette tervét és a fejedelem készséggel csatlakozott hozzá. Ekkor azonban váratlanul heves ellenzék szállott síkra a felosztás ellen. Az egri káptalan volt ez, amely jobb ügyhöz méltó szívóssággal és erőfeszítéssel küzdött a dismembratio ellen és 70 éve»1 keresztül megakadályozta azt. A káptalan tagjai esküjükre hivatkoztak, amely kötelezi őket arra, hogy az egyházmegye javaiból semmit ne engedjenek elidegeníteni és az alapító szándékát ne hagyják megmásítani. (65. 1.) Sikerült megnyerniük a magyar hangadó közvéleményt azzal, hogy az egyházmegye felosztása megsértése a nemzet jogainak, amelyeknek tiszteletben tartására a királyt koronázási esküje kötelezi. Igyekeztek megnyerni Rómát is és sikerült elkedvetleníteniök Erdődy Gábort, III. Károlyt és Mária Teréziát. 1802-ben azonban elodázhatatlan szükségességgel jelentkezett a felosztás gondolata. Ferenc király és az államtanács hajthatatlanoknak bizonyultak. A káptalannak csak annyit sikerült elérnie, hogy javait sértetlenül megőrizhette, az újonnan felállított kassai és szatmári káptalanok birtokait az egri püspökség törzsvagyonából szakították ki. (121. 1.) A felosztás előkészítési munkálataiban elhatározó szerepe volt Somogyi János államtanácsosnak. Az ő befolyása érvényesült, amikor a király a hármas felosztás mellett döntött s az ő gondolata volt az egri püspökségnek érseki rangra való emelése. Az előmunkálatok két évig tartottak. I. Ferenc 1804-ben állította fel a kassai püspökséget, mely 3 vármegyére terjedt 149 plébániával, 49 helyi lelkészséggel, 45 segédlelkészséggel és a szatmári egyházmegyét, amely öt vármegyére terjedt ki 58 plébániával, 9 helyi lelkészséggel és 10 kápláni állomással. A király önkényes eljárása tagadhatatlanul a jozefinizmus bélyegét viselte, Róma azonban a jó ügyre való tekintettel messzemenő engedékenységet tanúsított és elvi fenntartásának hangsúlyozásával hozzájárult I. Ferenc intézkedéseihez. Néhány kisebb észrevételünk : 76. 1. A veszprémi püspök nem ellenkezhetett a szombathelyi és székesfehérvári püspökség felállításával, mert a püspökség 1773 óta üresedésben volt s Bajzáthot 1777 febr. 17-én az új püspökségek alapításával egyidejűleg nevezte ki Mária Terézia. 164.1. Somogyi János azt a gyakran hallott tévedést ismétli meg, amely IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 377
