Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bárd János: A szenttamási oksági elv védelmében
376 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN tömött oldalon hozza a még hátralevő forrásanyagot az előző kötetekben érvényesített tudományos szempontok, módszerek szerint. A három kötet összesen 2671 oldalon és 5210 címszó alatt tárja fel ötszáz esztendőnek magyar vonatkozású forrásanyagát. A szerző ebben a kötetében is széleskörű kutatásával, a forrásirodalom kimerítő ismeretével, az óriási anyag feltárolásának bölcs és világos módszerével, de nem utolsó helyen bámulatos szorgalmával a legőszintébb elismerésre és igaz hálára kötelezte a tudományos világot. A kötet bővelkedik teljes szövegű forrásokban. Nem egy közülök eddig kevésbbé ismert és a történetírás által alig értékelt forrásanyag. Ezek Gombos kiadásában új életre kelnek és a történetírás érdeklődését magukra vonják belső értékükkel, hézagpótló adataikkal. Pénzügyi okok miatt most is számos forrás csak puszta megemlítést kapott; a vonatkozó kiadványok lelkiismeretes feltüntetése biztos és teljes eligazodást nyújt itt is a kutatónak. Örömmel látjuk, hogy a magyarországi krónikák teljes egészükben jelentek meg, ami megkönnyíti azok kiaknázását a külföldi kutatók számára. A befejező kötet, mely a hatalmas munka indexeit és függelékeit tartalmazza, a közeljövőben szintén megjelenik. Gombos Albin örök hálára kötelezte a magyar tudományos világot, de a külföldi történetkutatást is állandó értékű kiadványával. De köszönet illeti a Szent István Akadémiát is, melynek égisze alatt és anyagi támogatásával a munka megjelent. Ezzel méltó emléket emelt szent Pártfogójának kilencszáz éves jubileumára és kivívta magának a tudományos világ igaz nagyrabecsülését. Galla Ferenc. Dr. Meszlényi Antal: Az egri érsekség felállításának s a kassai és szatmári püspökségek kihasításának története. Budapest, Stephaneum, 1938. 378. 1. Két évvel ezelőtt a legilletékesebb ajakról hangzott fel a panasz ; egyháztörténetírásunk körül bajok vannak : a történettudomány módszerei, érdeklődési köre és feladatai az utolsó negyedszázadban nagyot változtak, egyháztörténetíróinknál e fejlődésnek alig van nyoma, egyházhistorikusainknak sok téren alig van közösségük a nyugati népek nagy egyháztörténetírói- val. E panasz általánosságban, sajnos, igaz. De vannak örvendetes kivételek ; ilyen elsősorban e könyv írója, aki Szekfü Gyula oldalán a legkiválóbb iskolában ismerte meg a modern történetírás művészetét. Irígylésreméltó munkabírással évről-évre új kötetekkel ajándékozza meg a magyar egyháztörténettudományt és munkáiban állandó fejlődést tapasztalhatunk. M. legújabb műve az egri érsekség s a kassai és a szatmári püspökség kihasításának történetét ismerteti. Végigvezet a Szent István alapította egyházmegye történetén, bemutatja fejlődését, indokolja a felosztás szükségességét. Szemléletesen jellemzi Eger nagy püspökeit, akik közül 8 emelkedett az esztergomi érseki székre, bemutatja a sorvadás korát, a reformáció időszakát, Beregben 1660-ban egyetlen katolikus pap sem volt, majd a kát. újjászületés lendületes évszázadát. Telekesy István, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc és
