Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
KÁNONJOQI FOLYÓIRATOK 273 stallumoknak az adományozása is pápai rezerváció (pápai kinevezés) alá esik, miért is a magyar püspöki kar kérelmet terjesztett a Szentszék elé, hogy az olvasó-, az éneklő- és az őrkanonokok ne minősíttessenek méltóságoknak, ennek következtében ezek kinevezése (a 403. kánon értelmében) a püspök hatáskörébe kerüljön. A SCC 1930 július 31-én kelt intézkedésében a szóban- forgó kanonokokat továbbra is méltóságoknak minősítette, de a 396. kánon 1. § alkalmazása alól diszpenzációt adott, úgyhogy az említett három méltóságot, továbbá az ő kinevezésük által megüresedő alacsonyabb javadalmakat is a jövőben a megyéspüspök töltheti be. A Bajorországnak és az Ausztriának adott privilegium különbözik a Magyarországnak engedélyezett diszpenzáció- tól, minthogy nálunk továbbra is érvényben marad az 1435. kánon ama rendelkezése, hogyha a kinevezett — bárha csak címében is — a pápa familiarisa, a kinevezése következtében megürült beneficium pápai rezerváció (kinevezés) alá esik. Sipos István dr.: Ad officium sacrum an requiratur potestas ordinaria. Az irodalomban vitás kérdés, hogy «officium sacrum» megbízás (potestas delegata) alapján gyakorolható-e. A tanulmány kimutatja, hogy a 145. kánon 1. §-a e kérdésben nem rendelkezik, másrészt a zsinati bírák, a Signatura Apostolica, sőt a káplánok is megbízás (delegatio) útján nyerik iurisdictio- jukat, így tehát az «officium sacrum» megbízás útján nyert joghatóság alapján is gyakorolható. Hasonló véleményen van Veermeersch is, viszont ellenkező C. a Coronata és Hilling álláspontja. Onclin : De rectoribus Seminariorum. A szeminárium rektorát (illetőleg annak delegátusát) a következő jogok illetik : A szemináriumban a szentáldozás, a viaticum, az utolsó kenet és a keresztség kiszolgáltatása, továbbá az ott elhaltak eltemetése (kivéve a can. 1216. § 1. esetét). A rektor a böjt és az önmegtartóztatás törvénye alól esetenkint felmentést adhat, de más általános vagy partikuláris törvény alól nem diszpenzálhat (can. 83). Megilleti a rektort a gyóntatási joghatóság, de ezt a papnövendékek felett a 891. kánon értelmében csak akkor gyakorolhatja, ha azok őt súlyos és sürgős okból egyes esetekben önként kérik. (Éppen ezért vitás, hogy ez a gyóntatási joghatóság «ordinaria iurisdictio»-e ; a szerző annak tartja. A papnövendéken kívül azonban mindenkit, aki a szeminárium épületében tartózkodik, «ordinaria jurisdiction alapján gyóntathat a rektor.) Egyéb tekintetben a rektort megilleti a plébános joghatósága, kivéve a szemináriumban tartózkodók (pl. a szolgaszemélyzet) házasságkötésénél a rektor nem asszisztálhat ; ez az illetékes plébános joga. A szemináriumoknak a plébános joghatósága alóli kivétele «localis exemptio», tehát azok tartoznak a rektor joghatósága alá, akik a szemináriumban tartózkodnak s addig az ideig, ameddig ott tartózkodnak. Azok ellenben, akik a szemináriumban domiciliumot, vagy quasidomiciliumot szereztek, akkor is a rektor joghatósága alá tartoznak, ha a szemináriumon kívül tartózkodnak (pl. a papnövendékek a szünidő alatt). Ha a papnövendék, vagy a szemináriumi szolga a szemináriumon kívül hal meg, az eltemetésnél az 1216. kánon 2. § alkalmazandó. Theologia. 18
