Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
KÁNONJOGI FOLYÓIRATOK 271 Az «Unio Cleri pro Missionibus» új szabályzata. A S. C. de Prop. Fide módosította a «Pia Unio Cleri pro Missionibus» 1926-ban kiadott szabályzatát. Ilyen unió a 708. kánon szerint minden egyházmegyében létesítendő. Az Unió főhivatása : a nemkatolikusok megtérésének elsősegítése. Rendes tagjai lehetnek papok, szerzetesek, továbbá teológusok is. Évente járulékot kell fizetni. Aki egyszerre nagyobb összeget szolgáltat, örökös tag lesz. A püspökök és a bíborosok tiszteleti tagok. Az unió nemzetközi titkársága és tanácsa Rómában székel. A tanács tagjai többek között az egyes nemzetek unióinak igazgatói. A nemzetközi tanácsot ötévenként hívják össze. A tanács sokoldalú munkarendjében szerepel «a különböző nemzetek között a kölcsönös kapcsolatnak alkalmas eszközökkel való megteremtése». Minden országban Nemzeti Tanács (Consilium Nationale) alakul, énnél elnökévé a S. C. de Prop. valamelyik püspököt nevezi ki. A tanács tagjait az elnök három évre jelöli ki. A tagok újraválaszthatók. A tanács minden évben összeül ; ügyeit az igazgató viszi. Tanácsot kell létesíteni az egyházmegyékben is, s a tanács igazgatóját, titkárát és tagjait a püspök nevezi ki. Az egyházmegyei tanács évente kétszer ülésezik. A szabályzat kongresszusok tartásáról is intézkedik. A nemzetközi kongresszus összehívásának idejét és helyét a nemzetközi tanács állapítja meg. A nemzeti kongresszus ötévenként mindig más és más helyen tartandó. Az egyházmegyei kongresszust kétévenként kell összehívni. JUS PONTIFICIUM. XV/. 1-11. Roma. Toso: De principiis juridicis quibus hodie Germania regitur. Toso, a folyóirat szerkesztője, vitába száll Frank Jánossal, a német jogi akadémia elnökével, Rómában tartott előadása miatt, aki a nemzeti szocializmus szemszögéből állította be a jogtudomány feladatát. A németek a vérségi köteléket teszik államalkotó tényezővé, amivel szembeállítja a cikk szerzője Savigny (System, I. 2, § 9) következő megállapítását : «Civitas est... forma certa ac definita spiritualis communionis qua populus coalescit». A német jogász előadásában elítélte a liberalizmust, mert az abszurdumig fokozta a szabadságot, elítélte a demokráciát, mert az abszurdumig fokozta az egyenlőséget, de eközben nem vette észre — mondja Toso — hogy a nemzeti szocializmus az abszurdumig fokozta az állam jogait, miközben a polgárok egyéni jogai megsemmisülnek. A német tudós szerint a nemzeti szocializmus ezt az alapelvet : nulla poena sine lege, a következőképpen alakította át : nullum crimen sine poena. Ez a «változtatás» — hangzik Toso ellenvetése — a bíró büntető hatalmát politikai hatalommá változtatja át, márpedig sehol a világon nem olvasztották még össze a törvényhozó hatalmat a bírói hatalommal. G. Le Bras: Quantam partem habuerint Galli in Collectionibus canonum ante Gratiani Decretum confectis (jogtörténeti tanulmány). Constitutio Ecclesiae Aegyptiacae (jogtörténeti értekezés, a szerző megnevezése nélkül). Berutti: Utrum omnes minores a poenis latae sententiae eximantur usque ad expletum XIV aetatis annum. A 2230 kánon kimondja, hogy
