Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász
Szemle t Lagrange Mária József. 1855 március 7—1938 március 10. A Theologia mélységes részvéttel osztozik abban a gyászban, mely a folyó év március 10-én az egész katolikus tudományos világot Lagrange Mária József Szent Domonkos-rendű szerzetes halálával érte. Folyóiratunk hasábjain sokszor szerepelt az ő neve, hiszen Lagrange közel öt évtizeden keresztül egyik legképzettebb, legalaposabb és legtermékenyebb munkása volt a biblikumnak és a vele összefüggő tudományszakoknak. A Theologia gyakran ismertette az ő monumentális alkotásait, melyek a biblikus tudománynak számos korszerű kérdését megvilágították és ezekben nem egyszer a kutatásnak új irányokat jelöltek meg. 1855 március 7-én született a franciaországi Bourg-en-Bresse-ben. Középiskoláinak elvégzése után Párisban öt esztendőn keresztül jogot tanult, majd katonai szolgálatának elvégzése után 1878 őszén Issyben belépett a nagyszemináriumba. Ott Batiffollal és Hyvernattal meleg, benső barátságra lépett. A kapcsolat, mely a három lelket összefogta, a biblikus tudománynak és a keleti nyelveknek a szeretete volt. 1879 októberében belépett Szent Domonkos rendjébe. Újoncévét Toulouseban, Szent Maximinus zárdájában töltötte. 1880 októberében Salamancában megkezdte négy esztendőre terjedő teológiai tanulmányait és ugyanott kapta meg 1884-ben az áldozópapi méltóságot is. Két esztendeig Salamancában egyháztörténelmet tanított, majd amikor rendje Toulouseba visszatérhetett, az ottani teológiai főiskolán átvette a biblikus tanszéket. Itt szerzett tapasztalatai, valamint a párisi Institut Catholique jeles tanárának, Thomasnak a szava megmutatták Lagrangenak, mennyire szükséges számára, hogy minél alaposabban megismerje a szentírástudománynak korszerű, modern problémáit ; ezért Lagrange nem restelte, hogy újra felkeresse az iskola padját és 1888 októberében a vienne-i egyetemnek a hallgatója lett. 1890 tavaszán először kereste fel a Szentföldet, mely ettől fogva majd félszázadon keresztül második hazájává lett. Ugyanez évben Larroca, a Szent Domonkos-rendnek akkori generális főnöke, elhatározta, hogy Jeruzsálemben biblikus főiskolát alapít. Az iskola megszervezésével Lagrangeot bízta meg, akit egyszersmind az intézetnek első igazgatójává is megtett. A jeruzsálemi biblikus iskola 1890 november 15-én meg is nyílt, mint Lagrange mondja : iskolai helyiségek nélkül, könyvtár
