Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Pataky Arnold: Az Oltáriszentség tana az ősegyházban
AZ OLTÁRISZENTSÉG TANA AZ ŐSEGYHÁZBAN. A Theologia utolsó számában Szent Pálnak az Eucharisztiáról szóló tanítását vallástörténeti megvilágításban vizsgálva befejezésképpen azt állítottuk, hogy a vértanú őskereszténység istentiszteletének is, úgy mint a mi liturgiánknak, a középpontjában a Malakiástól megjövendölt «tiszta áldozat» áll,1 mely nem más, mint a mi Urunk és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak eucharisztikus teste és vére. Ennek klasszikus tanúi az első és a második századnak reánk maradt következő keresztény emlékei : a Tizenkét apostol tanítása, Antiochiai Szent Ignác levelei, Szent Jusztinus és Szent Ireneus munkái. Római Szent Kelemen beszél ugyan a keresztények közös imádságairól,1 2 és az áldozatra vonatkozó isteni előírásokról,3 de ezeket bővebben nem fejtegeti. Hermas Pastora többször használja az eö^aptaxefv kifejezést,4 de csupán ily értelemben : «hálát adni». A többi őskeresztény iratban nincsen szó az Eucharisztiáról. Ennek nem nehéz a magyarázata. Az őskereszténységnek csak igen csekély számú emléke maradt fenn, nagy részük elveszett, a fennmaradt iratok egy részének pedig olyan a tárgya, hogy az Eucharisztiáról szóló tannak a kifejtésére a szerzőknek nem nyílt alkalmuk. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Eucharisztiáról szóló tanítás már jókor a «disciplina arcani» védelme alá került. A Tizenkét apostol tanításának ismeretlen szerzője és Antiochiai Szent Ignác még az apostoli korban éltek. Szent Jusztinus a 2. század derekán írt, Szent Ireneus pedig 200 körül halt meg. 1. — Időrendben első a Tizenkét apostol tanítása (Awayíj xwv SúSexa cfotoaxóXwv, vagy teljes nevén : AtSayyj xupíoo S:á xwv SoáSexa ártooxókwv xofç e&veatv), mely mint az 1. század nyolcvanas éveiből való emlék, korra nézve megelőzi Szent János apostol iratait, vagy legalább is egykorú a IV. evangéliummal. Szerzője a Szíriái Antiochiá- ban élt. Tartalma szerint a Didaché rövidre fogott katechézis és liturgia. Minket az Eucharisztia szempontjából a 9—10. és a 14. fejezet érdekel ; ott azokat az imádságokat olvassuk, amelyeket a hívek az eucharisztikus kenyér és bor vétele előtt és annak vétele után mondottak. Ez imádsá1 «Szent Pál tanítása az Eucharisztiáról vallástörténeti megvilágításban.» Theologia. V. 1938. 1—12. 1. 2 Kor. I. 34, 7. 3 U. o. 40, 1—5. 4 Visio IV. 1, 4; Sim. V. 1, 1 ; VII. 5.
