Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Pataky Arnold: Az Oltáriszentség tana az ősegyházban
AZ OLTÁRISZENTSÉG TANA AZ ŐSEQYHÁZBAN 107 goknak minden gondolata a valóságos jelenlét hitén alapul és ezt a hitet domborítja ki. Figyelemreméltó, hogy e könyörgések nem Jézus Krisztushoz szólnak, nem őt kérik a hívek, hogy közöttük megjelenjék, hanem a keresztények az Atya-Istenhez, a mindenség teremtőjéhez imádkoznak és neki adnak hálát az Eucharisztiáért és mindazokért az adományokért, amelyekben Jézus Krisztus, az ő egyszülött Fia által részesültek. A Didaché szerzője szinte már eleve tiltakozott a vallástörténelmi iskola képzelődései ellen, mintha a hívek könyörgései eredményeznék az angyalaitól kísért Jézus Krisztusnak láthatatlan jelenlétét... Az eucharisztikus hálaadás így hangzik : «9. ^mi az Eucharisztiát illeti, így adjatok hálát: 2Először a kehely fölött :4 Hálát adunk neked, Atyánk, Dávidnak, a te gyermekednek szent szőllejéért, melyet Jézus, a te gyermeked által velünk megismertettél. Tiéd a dicsőség mindörökké ! 3Azután a megtört kenyér fölött : (napi oé xoö xXáopaxoc) Hálát adunk neked, Atyánk, az életért és az ismeretért, melyet velünk megismertettél Jézus, a te gyermeked által. Tiéd a dicsőség mindörökké ! 4Amint ez a megtört kenyér (xkaapa) széjjel volt szórva a hegyeken és összegyűjtve eggyé lett, úgy legyen összegyűjtve országodba a te egyházad a föld széleiről. Mert tiéd a dicsőség és a hatalom Jézus Krisztus által mindörökké ! 5Senki se egyék és ne igyék a ti Eucharisztiátokból, csak azok, akik meg vannak keresztelve az Úr nevére. Mert erről mondotta az Úr : Ne adjátok a szent dolgot a kutyáknak. 10. 1És miután beteltetek (p,sxá 8é xö éfmkrjaő'fjvc«), így adjatok hálát : 2Hálát adunk neked, szent Atya, a te szent nevedért, amelyet szíveinkben lakoztattál, az ismeretért, a hitért és a halhatatlanságért, amelyet velünk megismertettél Jézus, a te gyermeked által. Tiéd a dicsőség mindörökké ! 3Te, mindenható Úr, alkottad a mindenséget a te nevedért, te adtál az embereknek eledelt és italt, hogy annak örvendjenek és neked hálát adjanak. De nekünk gyermeked által lelki eledelt adtál és italt és örök életet. 4Mindenekelőtt hálát adunk neked, mert hatalmas vagy. Tiéd a dicsőség mindörökké ! sEmlékezzél meg, Uram, egyházadról, szabadítsd meg minden bajtól és tedd tökéletessé szerete- tedben. Gyújtsd össze a négy szél (irány) felől, megszentelve, a te országodba, amelyet számára készítettél. Mert tiéd a hatalom és a dicsőség mindörökké! 6Jöjjön el a kegyelem és múljék el e világ! Hozsanna Dávid Istenének ! Aki szent, az jöjjön. Aki nem az, tartson bűnbánatot ! Maran atha. Amen. A próféták hadd adjanak hálát úgy, ahogyan akarnak.» 1 A Didaché első helyen a kelyhet említi, csak azután a kenyeret ; talán azért, mert a Luk. 22, 17-ben említett kelyhet már az Eucharisztia kelyhének tartotta. Az ú. n. «nyugati szövegalak»-nak egyes kódexei (D a b d e ff2 i 1 Syrcur) valószínűleg ugyanebből az okból elhagyják Luk. 22, 19b- 20-t.