Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
174 PATAKY ARNOLD Igen érdekes sajátsága a kódexnek, hogy írója az egyes levelek végén stichometriát közöl ; ezzel P46 az újszövetségi stichometriának időrendben első tanújává lett. A stichosok száma : Róm. 1000 ; Zsid. 700 ; Kor. I. után a stichosjelzést tartalmazó sor elveszett; Kor. II. után a számjelzés bizonytalan, talán x (= 600) ; Ef. 316 ; Gál. 375 ; Filipp. 225 ; Kol. p [..] j1 Tessz. I. után a számjelzést tartalmazó sor hiányzik. Kánontörténeti szempontból P46 teljes mértékben megerősíti kortársainak : Alexandriai Kelemennek és Origenesnek tanúbizonyságát, hogy az alexandriai egyház a Zsidókhoz írt levelet mindenkor kánoninak és Szent Pál hiteles iratának tartotta, — ez a levél rögtön a Rómaiakhoz írt levél után következik a Chester Beatty-féle kódexben. P46-ban gyakran találunk íráshibákat, homoioteleutonból származó kihagyásokat ; a xjp- és uji-formák többször előforduló összecserélésének az itacizmus lehet az oka. P46 a rövidebb szövegalakokat szereti ; szövege erősen rokon a Vatikáni kódex szövegével, míg az ú. n. nyugati recensioval nem sok megegyezést mutat. A kevés számú hasonlóság mindamellett arról tanúskodik, hogy a nyugati szövegalaknak több lectioja 200 körül már ismeretes volt Egyiptomban. Kenyon az új kiadásnak XIX—XXI. lapján összeállította a Chester Beatty-féle kódex nevezetesebb szövegváltozatait, de a szöveg alján P46 szövegét szóról-szóra is összeveti it ABCDFG kódexek lectioival. Három nevezetesebb szövegváltozatról már megemlékeztünk ; 2 itt még a következőket említjük meg. Róm. befejező nagy doxológiája 15, 33. után olvasható, de utána ugyanabban a sorban, megszakítás nélkül következik a 16. fejezet. Zsid. 10, 14-ben àvaawÇofiévouç-t olvasunk, holott az összes többi szöveg- tanúban àftaÇopévoug áll. 10, 34-ben xocç Ssajiotç valószínűleg íráshiba. — Kor. I. 5, 12-ben eddig ismeretlen szöveg van: xoiiç ígtoítev óusíg xpsívaxs ; sjjíuá-sv talán íráshiba iaco helyett. 8,12. elhagyja az áo9-svo3aav szót. 11, 24-ben it A B C * D F G-vei elhagyja a Accßsxs cpúyeze szavakat. 13, 3-ban P46 a xauxi)acfl|iat olvasás mellett tanúskodik. 14, 25-ben Siavoíaj olvasható, a többi szövegben xapSíag. 15, 47. o Seùxspoç Svö-paiTios Jtvst)|iaxo«5ç ég oöpavoú ; a rcvsupauxós szó egyetlen más szövegemlékben sincsen meg. 15,51: rcávxes oó xot'ívjílrjaóiisita, où jiávxsj sé — két jellegzetes szövegalaknak összeolvasztása. 16, 15 : ’Aaiaç íráshiba ’Axa£aS helyett. — Ef. i, i-ben hiányzik az év ’Ecpécep kifejezés! Ef. 2, 4: ^Xérjasv, valamint 6, 12: Ttpoç xas |ie3-o8£as egyedül álló olvasások. — Kor. II, 1, 10-ben P46 a Pesit- tával és egyes szentatyákkal, Kor. II. 5, 10; Gál. 2, 12. 14-ben a latin szövegekkel és szintén egyes szentatyákkal egyezik meg. Ezek az eltérő olvasások a szöveg lényegét semmiben sem érintik; a Chester Beatty-féle kódex a maga egészében is az újszövetségi bibliai szöveg változatlansága mellett tanúskodik. Patakv Arnold. 1 Az egyszázat jelentő p után a tízeseket és az egyeseket jelző betűk hiányzanak. »Theologia, 1936, 73. 1.
