Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
92 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN nek lehetősége az emberi értelem részéről. Az igazságnak a valóságban való megalapozottságából következik a második mozzanat és feltétel : az ideális realizmus ismeretelmélete, a teleologikus valóságszemlélet, az ismeret, az értékek és a normák abszolút érvénye s a theisztikus metafizika. Mind az isme* réti, mind a dologi feltétel kritikusan igazolható. Egyetemes érvényű ismeret vagy egy ősadottság tagadása egyaránt ellentmondásra vezet. A philosophia perennis fogalmához megkívánt feltételeket a legnagyobb fokban az ókori és a középkori bölcselet mutatja fel, ezért jellemzi e kettőt az organikus fejlődés folyamata. Minthogy azonban egy rendszer sem képes az egész mindenség kimerítő megragadására s minthogy egy gondolkodó sem képes magát korától függetleníteni, a philosophia perennis folytonos eszmény marad, melyet az egyes rendszerek kisebb-nagyobb fokban közelítenek meg. Nem ok nélkül utasítja el Meyer azt a nézetet, mintha a philosophia perennis fonala az újkorban teljesen megszakadt volna. Helyesen emeli ki, hogy a filozófia fejlődésé nemcsak a tartalomra, hanem a formára is vonatkozik. Az pedig nem tagadható le, hogy tévedései ellenére is különösen módszer és kritikus megalapozás, de tartalmi bőség tekintetében is, az újkor az örökérvényű filozófia részére maradandó értékeket szolgáltatott. Épp napjainkban tapasztalható, hogy a filozófia eme előnyök birtokában sok tekintetben visszatérőben van ahhoz a hagyományhoz, amelyet Platon, Aristoteles, Szent Ágoston, Szent Tamás, Leibniz rendszerei képviselnek. Meyer bevezetésében előnyösen értékesíti gazdag bölcselettörténeti ismereteit és tanulságosan megvilágítja az aporetika szerepét a problémák tisztázásánál. Ezzel a módszerrel egészében találóan jellemzi a bölcselet mai állását és feladatait s azok keretében élénk fényt vetít a mai skolasztika hivatására is. Tartalmi értékei mellett a világos stílus s a gazdag irodalmi összeállítás is ajánlják e munkát mindazok számára, akik a bölcseletben a kor színvonalán álló tájékozódáshoz akarnak jutni. Kecskés Pált Az Apollinaris új kiadványai. A római Pontificium Institutum Utrius- que Iuris alapvető munkásságot fejt ki az egyházjog és a római jog művelése terén s ezt a munkát — a negyedévenkint megjelenő folyóiraton, az Apolli- naris-on kívül — mind sűrűbben illusztrálják az intézet kiadványai. Két tanulmány fekszik előttünk, melyek az egyházjog határterületeit érintik. Az egyik Albertus Canaletti Gaudenti professzornak, az intézet statisztikai tanárának «De statistico officio in Ecclesiae usum constituendo» című tanulmánya, amely az egyházi statisztika megteremtésének szükségességét bizonyítja. Ez a statisztika — mondja a szerző — egyrészt feltüntetné az Egyház «látható testét», másrészt az Egyház számára biztosítaná ama nagy előnyöket, amelyeket a számok megismerése «morális és spirituális» szempontból is magában rejt, aminek különösen a missziós területeken lenne eminens fontossága. Ezt a statisztikai szolgálatot egyházmegyénként kellene megszervezni s a római központi intézetbe már a feldolgozott eredmények kerülnének. Rámutat a szerző a statisztikai felvétel nehézségeire is (az exempt testületek
