Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
AZ EGYHÁZI JAVADALOMBETÖLTÉS SZABÁLYOZÁSA 67 háromévenkint listát, de ezt nem a konkordátum mondta ki, hanem a Congr. Consist, rendelte el. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a litván konkordátum 11. pontja. A cseh «modus vivendi» is előírja a kormány előzetes megkérdezését, hogy «a Szentszék meggyőződjön, nincs-e a jelölt ellen politikai ellenvetés». A cseh megegyezés meghatározta a politikai ellenvetés fogalmát is : «ilyeneknek tekintendők azok, amelyeket a kormány olyan okokkal tud alátámasztani, amelyek az ország biztonságára vonatkoznak, pl. ha a jelölt politikai, irredenta, szeparatista vagy az alkotmány avagy a közrend elleni cselekményeket követett el». Püspök csak csehszlovák állampolgár lehet. A jelölt neve és a megbeszélések tartalma titokban tartandó.1 A portugáliai konvenció egyes indiai püspökségek betöltéséről intézkedik. Ezt a jogot azelőtt a portugál király gyakorolta, de ezt a gyakorlatot meg kellett változtatni egyrészt azért, mert a szóban- forgó püspökségek között angol dominium is volt, ahol a portugál államfő további egyházi joggyakorlása — úgylátszik — akadályokba ütközött, másrészt Portugália időközben köztársaság lett s dönteni kellett, hogy a király erre vonatkozó jogát örökölje-e a köztársasági elnök ? A konkordátum 6. pontja a portugál uralom alatti Goa, Cochin, Saint-Thomas de Meliapore és Macao egyházmegyék püspöki székeinek betöltéséről intézkedik s a konkordátum az eljárást a következő fázisokra osztja : a) A Szentszék, miután római szokás szerint az indiai és a kínai apostoli delegátus útján a szomszédos provinciák püspökeit meghallgatta, a legalkalmasabb portugál jelöltet kijelöli. b) A Szentszék a kijelölt nevét a lisszaboni nuncius vagy a Vatikánnál akkreditált portugál követ útján a portugál köztársaság elnökével bizalmasan közli. c) A köztársaság elnöke, ha nincs politikai ellenvetése, a jelöltet a Szentszéknek hivatalosan kinevezésre prezentálja. d) Ha a közléstől számított két hó alatt a köztársasági elnök nem nyilatkozik, ez beleegyező nyilatkozatnak számít. e) Az eljárás befejeztéig a jelölt neve titokban tartandó s a kinevezendő nevét mindkét fél egyszerre hozza nyilvánosságra. A korábbi, 1886. évi konkordátum szerint a portugál királyt a magyar királyéhoz hasonló, ú. n. főkegyúri jog illette meg, amely szerint szabadon választotta ki a püspökjelöltet, akinek a pápa — kánoni alkalmasság esetén — csupán a canonica missiot adta meg. Ezt a jogot a maga teljességében az új konkordátum természetesen 1 A titoktartást valószínűleg a Szentszék kívánságára vették fel az egyezségbe, a S. C. Off. 1909. évből származó rendeletének szellemében (AAS, 1909. p. 82), amely szerint a pápának fenntartott kiközösítésbe esik, aki a püspökök kinevezése és az egyházmegyék létesítése vagy egyesítése körül nem őrzi meg a hivatali titkot. 5*
