Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
68 KONTOR LAJOS nem újította meg, meghagyta azonban a prezentálás formáját, de azzal a korlátozással, hogy a portugál köztársaság elnöke csak azt prezentálhatja püspöki kinevezésre a Szentszéknek, akit a Szentszék ajánlott neki. Az államfő prezentálási jogát az új konkordátum tehát meghagyta, sőt átruházta a köztársasági elnökre, amely jog — Perugini római egyházjogprofesszor szerint — erősebbnek látszik, mint a többi háború utáni konkordátumban engedélyezett «praenotificatio officiosa». Többnek látszik a portugál államfő joga azért, mert ő prezentálja a jelöltet kinevezésre, bár nem azt prezentálja, akit ő akar, hanem a Szentszék jelöltjét. Mi történik azonban akkor, ha a portugál államfőnek a Szentszék jelöltje ellen politikai kifogása van : Mindenesetre joga van ahhoz, hogy ezt a jelöltet ne terjessze elő kinevezésre, de ez csak annyit jelent, mint amikor a többi államban az államfőnek vagy a kormánynak a Szentszék által közölt jelölt ellen kifogása van. A kifogás nyilvánításánál tovább nem mehet, vétójogot nem gyakorolhat. Arról, hogy mi a további eljárás abban az esetben, ha az államfőnek vagy a kormánynak politikai kifogása van a Szentszék püspökjelöltje ellen, csak a badeni és az osztrák konkordátumok rendelkeznek, amelyek kimondják, hogy ha a jelölt személyére nézve a Szentszék és a kormány között nem jön létre megegyezés, akkor a püspöki széket a Szentszék szabadon tölti be. Azokban az országokban pedig, amelyek konkordátumaiban ilyen rendelkezés nincs, a természetes megoldás csakis a Szentszék és a kormány közötti megegyezés s ha ez nem jön létre, a Szentszék egyoldalú kinevezése lehet. Végeredményben a portugál államfő joga és a többi állam joga lényegében egyforma. A többi államban ugyanis a kormány — ha a politikai kifogásolás kérdése elintéződött — egyszerűen tudomásul veszi a Szentszék kinevezését, a portugál államfő pedig azt a jelöltet — akinek a személye már nem vitás — a maga nevében kinevezésre ajánlja a Szentszéknek. Kissé részletesebben vizsgáltuk ezeket a rendelkezéseket, mert Portugália analógiája sejtetheti legjobban a megszűnt magyar főkegyúri jog esetleg szabályozás alá kerülő jövendő sorsát. A portugál konkordátum 7. pontja az angol uralom alatti Indiában Bombay, Mangalore, Quilon és Trichinopoly városokban szabályozta a püspökkinevezést, amely területen azelőtt szintén a portugál király gyakorolt kijelölési jogot, bár korlátozottan, t. i. az indiai püspökök által ajánlott három jelölt közül kellett egyet kiválasztania. Az új megállapodás szerint a jelöltet teljes joggal a Szentszék jelöli ki, ennek nevét a nuncius vagy a követ útján közli a portugál köztársaság elnökével, aki egy hónapon belül ezt a jelöltet a pápának kinevezésre prezentálhatja. A politikai megbízhatóság kérdésében a portugál köztársaság elnöke itt nem nyilatkozhatik, hiszen angol uralom alatti területen lévő püspökökről van szó. A szomszédos püspökök meghallga
