Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja
374 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN Ugyanaz az istenadta nagy tehetség s hősi önátadás a tehetség értékeinek hasznosítására az emberiség lelki és szellemi emelésének munkájában. Csak így vagyunk nyugodtak, hogy megfelelően rámutattunk e munka egészen rendkívüli belső értékére, hogy Scheeben világhírű könyve mellé állítottuk. E valóban klasszikus munkán nemzedékek fognak majd felnőni s a hitben és a hit nagyrabecsülésében megerősödni. E sorok írója igen nagyra értékeli Pázmány Kalauzát — mely két kötetében kb. olyan terjedelmű, mint ez a dogmatika —, és éppen azért — most már magyar vonatkozásban mérlegelve e mű abszolút értékét — azt kell mondania, hogy Pázmány Kalauza óta nem volt a magyar hittudományi irodalomnak ennél a műnél értékesebb kincse. A mi szavunk persze gyenge ahhoz, hogy a magyarság háláját tolmácsolja e mű megalkotója előtt. Ügy érezzük, mintha Schütz professzor a hitben szegény magyaroknak hatalmas, kőből készült gótikus dómot ajándékozott volna, mely mellett nemzedékek eltűnnek, — de az áll majd mozdulatlanul — a hit világosságát ontva az igazságot őszintén keresőkre. Petró József. Huszár Győző: Bölcselet. I. kötet: Logika. II. kötet: Megismeréstan. (Ismeretelmélet.) A szerző kiadása. Budapest, 1937. Korda R.-T. biz. A modern élet ezerarcú medúza feje mindmegannyi újabb és újabb problémát vet fel. Minél rohanóbb az élet árja, annál égetőbb a problémák megoldása. Ez a legmélyebb oka annak, hogy a bölcselet iránti érdeklődés állandóan emelkedőben van. A magyar irodalomban is mind számosabb bölcseleti könyv lát napvilágot. S mégis mindenki érezte, hogy a sokféle irányú filozófiai könyvek között hiányzik egy igazán megbízható, alapos és részletes keresztény bölcseleti munka. Schütz Antal professzor műve : A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, Budapest, 1927., e téren igyekezett a hiányt pótolni, ám célja csupán a bölcselet elemeit ismertetni. Az egész rendszert teljes terjedelmében nem nyújtja. Ez a hiány indította a szerzőt arra, hogy magyar nyelven részleges és mindenre kiterjedő bölcseleti munkát nyújtson a nagyközönségnek. E nagy mű első két kötete immár napvilágot látott és örömmel nyújtjuk azt az érdeklődő közönségnek. A szerző teljesen megbízható, skolasztikus bölcseletet akar nyújtani. Ezért a skolasztika nagy mesterét Aquinói Szent Tamást választja vezérül. Ezt mindjárt művének bevezető soraiban hangoztatja, bizonyára, mert ez hosszú és alapos kutatásainak leszűrt eredménye. Bár ha ezt a minden indokolás nélküli kijelentést nemskolasztikus bölcselő olvassa, könnyen azt hiheti, hogy a szerző előítélettel nyúl hozzá a bölcselet anyagának feldolgozásához. Huszár műve népszerűsítő munka akar lenni. Nem célja tehát eredeti, új anyagot adni. Nem arra törekszik, hogy a bölcselet nagy művét tovább fejlessze, tovább építse, nem akar eredeti anyagot, beosztásokat, megoldásokat nyújtani. Csupán a meglévő bölcseleti anyagnak ügyes és jó magyar átültetését tűzi ki célul. Tagadhatatlan, hogy ez nem könnyű feladat, hiszen a magyar bölcseleti nyelv még nem egészen kiforrott, s főleg a skolasztikus
