Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja
AZ EGYHÁZJOGI IRODALOM ÚTJA 351 II. Az egyházjog európai jellege. 1. Az európai egyházjogásznak megvan az az előnye és felsőbb- sége, amit számára a nyugati kultúrtradiciók jelentenek. Ismeretes az a hatás, amelyet az egyház Európa életére és ezzel együtt az egyházjog a nyugati nemzetek jogfejlődésére gyakorolt.1 De másfelől nem lehet eléggé kiemelni azt a tevékenységet sem, amellyel az európai tudósok, nemzetüknek a egyházjogra gyakorolt kölcsönhatásával párhuzamosan, a kánonjog művelésében résztvettek. A ma számára erőtartalék a múlt virágzó irodalma. Hol lenne az egyházjog a nyugati kultúrnemzetek tudósainak munkája nélkül? Helyesen jegyzi meg Schulte,1 2 hogy a kontinens valamennyi, a nyugati Egyházhoz tartozó nemzetének többé-kevéssé kiváló része van az irodalomban. Az egyes nemzetek mai egyházjogi irodalma mögött olyan hagyaték áll, amely nemcsak kötelez, de szellemiségével ma is hatva, előnyt biztosít, viszont az egyházjog is szorosabban fonódott össze európai világi jogi elemekkel. Az európai nemzetek az egyházjog irodalmában maguknak valóban ércnél maradandóbb monumentumot állítottak. A germán és főként a római jog az európai jegyet eltöröl- hetetlenül rányomta az egyházjogra,3 amelynek bölcsőjét ha Kelet 1 A nyugati nemzetek számára a római jog mellett a kánonjog az anyajog (utrumque ius), e két jog a művelt nemzetek jogrendszerének közös ősforrása, amelyből mentett magasabbrendű általános jogi elvek s azok sorában a kiegyenlítő igazságosság elve a keresztény kultúra kötelékeivel, erkölcsi és művelődési szolidaritásával kapcsolta össze a nemzeteket. V. ö. Stolpa, A római jog és egyházjog kodifikációjának emlékére Rómában megtartott nemzetközi jogászkongresszus. Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok. 1935. III. évf. 10. sz. 177. 1. 2 Schulte, id. m. III. Band I. Teil, V. 1. 3 XIV. Benedek, a pápai trón egyik legnagyobb kánonistája hangsúlyozza azt a mély igazságot, hogy a római jog ismerete nélkül az egyházjog tudományos megértése alig lehetséges. V. ö. Móra, Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos főbb kérdések. Dolgozatok a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem kánonjogi Szemináriumából. Igazgató : Baranyay Jusztin egyetemi professzor. Bpest, 1934. 23 1. 44 j. — «II Iegista senza capitolo vale poco ; ma il canonista senza legge vale niente» elve az egész egyházjogot áthatotta. Haring. Grundzüge des katholischen Kirchenrechts,3 Graz, 1924, 77 I., 6 j. — A kereszténységnek a római jogra gyakorolt hatásával újabban a bécsi Hohenlohe professzor foglalkozott behatóbban. Der Romanismus als modernes Kulturelement. Wien. 1911. Beiträge zum Einflüsse des kanonischen Rechtes auf Strafrecht und Prozeßrecht. Innsbruck. 1918. Grundlegende Fragen des Kirchenrechts. Wien, 1931., ennek különösen harmadik fejezete : Einfluß des Christentums auf das röm. Recht. 1936. — A germán jog befolyása különösen jelentős a beneficiális jogra (v. ö. Pöschl i. m. 105. s köv. 1.) és a perjogban a bizonyításra. Hohenlohe megkísérli ama tétel kifejtését is, hogy az egyházjognak a keresztény német állam kialaku-
