Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Karsai Géza: Hittudomány és néprajz
264 SIPOS ISTVÁN tén belül is könnyű megoldást találnak egy gyakorlottabb defendens ajkán. Akkor zsinati atyák, szakértőknek meghívott neves és szent theologusok jöttek tőlük zavarba. Csak egyet ne felejtsünk el : mi már Szent Tamás után vagyunk, ők másfélszázaddal előtte. Most már megértjük azt is, miért kerültek az 1079. zsinat hitvallásába a következő szavak : Ego Berengarius... credo : panem et vinum ... substantialiter converti in veram et propriam ac vivificatricem carnem et sanguinem Christi... et post consecrationem esse verum Christi corpus .., non tantum per signum et virtutem sacramenti, sed in proprietate naturae et veritate substantiae. De a hozzátételnek is megvan a magyarázata : sicut in hoc brevi continetur et ego legi et vos intelligitis. B. kétszínű, kétértelmű tévedéséhez makacsul visszatérő egyénisége (eléggé kiviláglik ez ismertetett iratából is !) kényszerítette rá a zsinatot erre a hozzátételre. Eredménye ugyan nem volt, mert B. — saját bevallása szerint — mikor az eskümintát odaadták neki, azt hamar átfutotta szemével, meglátta benne a «substanti- aliter-t». Hirtelen azt gondolta : ezt a szót úgy érti : «salva sua (panis) substantia». így tette le az esküt. Az eretnek-lélektannak és taktikának B. époly érdekes képviselője, mint későbbi francia utódai : a janzenisták és a modernisták. Kiihár Flóris. A húsz éves Codex Juris Canonici. Ez évi május 27-én volt húsz éve, hogy a Codex Juris Canonici-t XV. Benedek pápa a «Providentissima Mater Ecclesia» konstitucióval megerősítette és kihirdette. Húsz éve már annak, hogy az új egyházi törvénykönyv, amint megjelenésekor reméltük, az egyházi jogéletnek egyszerűsítése, a jognak megközelíthetővé tétele, a fegyelemnek erősítése, a lelkiségnek fokozott hang- súlyozása, az Egyház erőinek összefogása és tulajdonképpeni területükre való összpontosítása által közreműködhetett X. Pius jelszavának : instaurare omnia in Christo, megvalósítására. Húsz éve, hogy a kódex hatással lehetett — amint annak idején vártuk — a jog tanítására és tanulására épúgy, mint a jog- gyakorlatra. Azt vártuk, hogy a joggyakorlat, mind a közigazgatás, mind a bíráskodás, ezután már biztos alapokon fog nyugodni. Nem diszkrecionális belátás, hanem a törvény irányítja majd a joggyakorlatot, a könnyen felismerhető, a mindenki által megközelíthető, áttekinthető rendszerbe foglalt és világos, érthetően megfogalmazott törvény. Azt vártuk, hogy a jog tanulása és tanítása a kódex révén rendkívüli virágzásnak indul. Az egyházjog eddigi kodifikálat- lanságának következményei : a sok kétely, bizonytalanság, vitás kérdés, melyek közt alig lehetett eligazodni, a kódex-szel megszűnnek, az elavult, de kifejezetten nem hatálytalanított törvények felesleges terhe lemarad és a kánonjogtudomány új aranykora virrad fel. A huszadik évfordulón felvetődik a kérdés, vájjon mindezek a reménységek teljesedtek-e? Az a nagy várakozás, mellyel húsz évvel ezelőtt az imént
