Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Karsai Géza: Hittudomány és néprajz
HITTUDOMÁNY ÉS NÉPRAJZ 255 mint a jelenkoriakról. Persze mindezen ismereteknek megvan az a közös hibájuk, hogy a kirívó jelenségeket, a kinövéseket és elfajulásokat nagyobb figyelemre méltatják, mint a kevésbbé felötlő rendes aszketikus módszereket. A misztika majdnem minden fajtája megtalálható a népi vallásosság körében is. A vallásos néprajzi kutatás egyik legfontosabb feladata volna az ilyen jelenségek pontos leírása, elkülönítése és magyarázata, így legalább meg lehetne szüntetni az ezen a téren uralkodó általános fogalomzavart. Különösen az úgynevezett negatív misztikus jelenségek (miszticizmus) : a természetmisztika, a démonizmus, a tévedésen és hallucináción alapuló jelenségek (pietizmus, kvietizmus, konvulzioniz- mus), az önző célokat szolgáló misztika (pl. a mágia minden formája), a nemkeresztény és a hamis misztika stb. minden nép körében felburjánzó jelenségei érdemelnek figyelmet.1 Ezen kilengések mellett természetesen a valódi, az igazhitű misztika formái is leszivárogtak a nép közé, sőt sok esetben onnan eredtek. Schreiber György alapvető munkája1 2 nyomán már világosan látjuk, hogy a spanyol misztika majdnem minden formája átment a többi európai nép legalsóbb rétegeibe is. Nem kell azt hinnünk, hogy a népi misztika már kihalt : ma is él, bizonyos tekintetben talán nagyobb arányokban, mint bármikor. Csak kísérjük figyelemmel a hihetetlen mértékben megszaporodott hit- buzgalmi folyóiratokat (pl. Szent Terézke Rózsáskertje stb.), járjuk végig a búcsújáróhelyeket, figyeljük meg a Jézus Szent Szívé-kultusz, az Oltáriszentség-kultusz, a Kis Teréz-kultusz, a Szűz Mária-kultusz ezer finom szálból szövődő vonatkozásait, azután főként az egyházi köröktől távolálló, sőt azokkal szemben ellenséges, tipikusan népi eredetű kultuszokat (pl. Szűz Mária a kútban, a fán), melyek az ország minden részében (pl. Zala- és Veszprémmegyében, Budapest környékén stb.) megtalálhatók : mindenütt misztikus vonásokra bukkanunk. A látomások, a hallások, az elragadtatások, a sebhelyek, magánkinyilatkoztatások, a felemelkedés, a hosszú étlenség, a fénykör, az illatok : egyszóval a misztikus egyesülést kísérő jelenségek mind megtalálhatók népi körökben manapság is. Sajnos, a néprajzkutatók nem szentelnek elég figyelmet ezeknek a nehezen hozzáférhető, sok esetben titkolt és majdnem mindig szemérmesen elrejtőző jelenségek megfigyelésének és leírásának. Azt talán felesleges hangsúlyoznunk, hogy ezen a téren is csak hívő lélekkel, tökéletes együtt-átéléssel, nem pedig racionalista kritikával vagy mágikus eredetmagyarázatokkal lehet célt érni. Az egyes 1 Müller Lajos S. J. kézikönyve (Aszkétika és misztika. 1. Aszkétika. Budapest, 1932. II. Misztika. Budapest, 1935) nagyon jó útmutatással szolgál a vallásos néprajz kutatóinak is. 2 Deutschland und Spanien. Volkskundliche und kulturkundliche Beziehungen. Zusammenhänge abendländischer und ibero-amerikanischer Sakralkultur (= Forschungen zur Volkskunde, 22—24. sz.). Düsseldorf, 1936.
