Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
242 KONTOR LAJOS kedik.) Ezeknek a kiterjesztése szintén kötelező lesz a tanulókra nézve, ha a megvalósítás az állami tanügyi hatóságokkal egyetértőén történik, a kiterjesztés költségeit azonban a jobb gazdasági viszonyok visszatértéig az Egyház viseli. A hitoktatást papok és szükség esetén az egyházi és az iskolai hatóságok által közös egyetértéssel megfelelőknek minősített laikus tanítók vagy más alkalmas laikus személyek látják el. A klérikus hittanárnak egyházi képesítéssel kell rendelkezni s további feltétel : az Egyház részéről adott «missio canonica». Akitől az Egyház ezt megvonja, eltávolítandó a hitoktatásból. (Ezt a rendelkezést megtaláljuk már az 1855. évi osztrák konkordátum 6. pontjában is.) A hitoktatás tantervét az Egyház határozza meg, az ő joga a tankönyvek megválasztása is. Katolikus elemi és középiskolák. Az egyházi törvénykönyv 1375. kánonja szerint az Egyház szabadon létesíthet nemcsak elemi, hanem közép- és főiskolákat is. Ennek a rendelkezésnek a keresztülvitele — sajnos — nem megy mindenütt könnyen, úgyhogy az Egyház a konkordátumokban igyekszik ennek a rendelkezésnek érvényt szerezni. A lett konkordátum 10. pontja szerint az Egyház szabadon létesíthet és fenntarthat felekezeti iskolákat. A lett kormány tiszteletben tartja ezeknek az iskoláknak a felekezeti jellegét, viszont az Egyház is tiszteletben tartja a magániskolákra vonatkozó törvényeket, «a hivatkozott kormányígéretnek megfelelően». A bajor konkordátum 6. pontja szerint a szülők vagy más nevelésre jogosultak kívánságára minden községben katolikus népiskolát kell létesíteni, feltéve, hogy a megfelelő tanulólétszám — ha csak osztatlan iskola formájában is — rendezett «iskolaüzem» fenntartását lehetővé teszi. (Ez a rendelkezés megvan a német birodalmi konkordátum 23. pontjában is, de nem ilyen parancsoló formában.) A bajor konkordátum 5. pontja szerint a katolikus népiskolákban a tanítást és a nevelést olyan tanerőkre kell bízni, akik feltétlenül alkalmasak és készek arra, hogy az ifjúságot a katolikus hit szellemében tanítsák és neveljék. Az alkalmazandó tanerőknek igazolni kell, hogy megfelelő kiképzésben részesültek. Ennek a megfelelő kiképzésnek nemcsak a hittanra, hanem mindama tárgyakra vonatkozóan meg kell történnie, amelyek a hit és erkölcs szempontjából jelentősek. A konkordátumban az állam megígéri, hogy arra az esetre, ha a tanítóképzést újrarendezik, gondoskodik olyan intézetekről (a német szöveg szerint «Einrichtung», az olasz szöveg szerint «istituto»), amelyek a katolikus népiskolai tanítók kiképzését a fenti elvek alapján biztosítják. Ezenkívül megfelelő helyet kapnak az egyházi főhatóságok — legalább a hittanra — ama vizsgálóbizottságokban, amelyek a katolikus népiskolákban való tanításra jogosító képesítést
