Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
AZ OKTATÁSÜGY A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 243 adják. Ha pedig a tanítóképzés reformja után még magántanítóképzők működhetnek, az állam az engedélyek megadásánál figyelemmel lesz a szerzetesrendek meglévő intézeteire. (Ezt a rendelkezést megtaláljuk a német birodalmi konkordátum pótjegyzőkönyvében is.) Az állam erre az esetre megígéri, hogy az ilyen magántanítóképzők növendékeit — amennyiben ezek az intézetek az előírt tudományos feltételeket teljesítik — az általános szabályok szerint bocsátják államvizsgára. A lengyel konkordátum nem tartalmaz külön rendelkezést a katolikus elemi és középfokú iskolákról. A litván konkordátum 13. pontjának 5. §-a «a püspöktől függő iskolák» bizonyítványainak akkor ad államérvényességet, ha azok a közoktatásügyi minisztérium által kiadott tantervet alkalmazzák. Az olasz konkordátum 35. pontja az egyházi jogi személyek vagy szerzetesek által fenntartott középiskolák végzett növendékei számára ugyanazt az államvizsgát írja elő a főiskolákra való felvételeknél, amelyet az állami iskolák végzett növendékei tesznek. A román konkordátum 19. pontja elismeri az Egyháznak azt a jogát, hogy saját költségén elemi- és középiskolákat szabadon létesíthet, amelyek a püspöktől függenek, de a kultuszminiszter ellenőrzése és felügyelete alá tartoznak. Az állami ellenőrzés elfogadása volt ugyanis az ára annak, hogy a felekezeti iskolák az állami iskolákkal egyen- jogusíttassanak, amit a 19. pont 4. §-a mond ki. Az iskolák és a nevelőintézetek javait a román konkordátum 14. pontja szerint az egyházmegyei hatóság adminisztrálja. (Ezek a javak, valamint az ú. n. kegyes intézmények javai nem szolgáltatandók be a «Patrimonium sacrurm-ba,1 hanem azokat a püspök kezeli, még pedig az alapítási okiratban megjelölt célokra, de figyelemmel az állam idevágó törvényeire.) A német birodalmi konkordátum 23. pontja ugyancsak biztosítja a katolikus felekezeti iskolák továbbműködését és alapítását. Az elemi iskolák felállításánál nagyjában a bajor konkordátum 6. pontjába foglalt intézkedések irányadók. A népiskolákban a 24. pont szerint csak olyan tanítók alkalmazhatók, akik a különös követelményeknek megfelelnek. (A bajor konkordátumban feltételként szabott külön kiképzést a német konkordátum nem írja elő, de a tanítóképzés reformjánál itt is kilátásba helyezi az állam a felekezeti tanítók képzésénél «külön intézetek» létesítését.) Az osztrák konkordátum 6. pontjának 2. §-a az Egyháznak meghagyja mindazokat a jogokat, amelyek az elemi és középfokú oktatásban a jelenleg érvényes törvények mellett megilletik. (Ez a meghatározás Perugini szerint az Egyháznak teljes tanítási szabadságot biztosít.) 1 Erről az intézményről az Egyház vagyoni jogaival kapcsolatban más alkalommal lesz szó. 16*
