Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
AZ OKTATÁSÜGY A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 241 A német birodalmi konkordátum 21. pontja szerint a hittan a népiskolákban, a tanonciskolákban, a középiskolákban és a magasabb tanintézetekben rendes tárgy s azt az Egyház elvei szerint adják elő. A hitoktatásban a hazafias, az állampolgári és a szociális kötelességérzetre való nevelésnek a keresztény hit és erkölcs törvényei szerint különösképen kell érvényesülni, amint ez az oktatás többi részében is történik. A tananyag és a tankönyvek megválasztása az egyházi főhatósággal közösen intézendő. A konkordátum alkalmat biztosít az egyházi főhatóságnak, hogy az iskolai hatósággal egyetértésben megvizsgálhassa, vájjon a tanulók hitoktatása az Egyház tanaival és követelményeivel összhangban folyik-e.1 A hittanárok alkalmazása a német konkordátum 22. pontja szerint a püspök és a tartományi kormány egyetértésével történik.2 A püspök részéről alkalmatlannak minősített hittanár addig ebben a minőségben nem alkalmazható, amíg az akadály fennáll. Az osztrák konkordátum 6. pontjának 1. §-a nemcsak a hitoktatás, hanem a lelkigyakorlatok tartásának a jogát is biztosítja az Egyháznak minden alsó- és középfokú tanintézetben.3 A hitoktatás és a lelkigyakorlatok irányítása és közvetlen ellenőrzése Ausztriában az Egyház joga. A hittan tanulása és a lelkigyakorlatokon való részvétel az eddigi mértékben kötelező. (Erről az 1867 dec. 21-iki osztrák törvény intézEzek a szabályok éppen nem respektálják az Egyháznak a hitoktatás körüli «elveit» s úgy látszik, ezt belátta a badeni kormány is, mert a konkordátumhoz csatolt pót jegyzőkönyvben kijelentette, hogy a vallási béke megszilárdítása érdekében az alkotmánynak a hitoktatásra vonatkozó rendelkezéseit úgy fogja alkalmazni, hogy a katolikus Egyház eddigi jogai továbbra is megmaradj anak. 1 Ez a rendelkezés alapo&an megnyirbálja a hitoktatás egyházi ellenőrzésének a jogát és érvényesíti a német alkotmány 142. pontját, amely szerint mindaz, ami az ifjúság neveléséhez tartozik, az állam felügyelete alatt áll». Mélyen belevág az Egyház jogaiba az 1921 július 15-iki német alkotmány 149. pontjának ez a rendelkezése : annak meghatározása, vájjon a gyermek hitfelekezeti iskolába járjon, továbbá felekezete istentiszteletein és lelkigyakorlatain résztvegyen-e, annak a joga, aki a gyermek vallásos nevelését intézi. Más szóval az Egyház nem kényszerítheti a tanulókat istentiszteletekre, lelkigyakorlatokra, csak ha a szülő vagy gyám abba beleegyezik. 2 A hittanárok kinevezésénél az Egyház valamilyen módon mindig biztosítja a maga jogait : a bajor konkordátumban (5) kikötötte az előzetes «canonica missio»-t, az olasz konkordátum (36) szerint a hittanár egyházi approbációra szorul, a német konkordátum pedig közös megegyezést ír elő. 3 A középfokú tanintézetek közé tartoznak a konkordátumhoz csatolt pótjegyzőkönyv szerint az ipari, a kereskedelmi, a gazdasági stb. középfokú iskolák is, amelyekben most már szintén kötelező a hitoktatás, míg azelőtt azokban a szakiskolákban, amelyeket 14 éven felüli tanulók látogattak, a hittan nem volt kötelező tantárgy. Theologia . 16
