Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
236 KONTOR LAJOS a lengyel (13), a litván (13), az olasz (39—40), a román (16), a porosz (12) , a badeni (9), a német (20) és az osztrák (5, 15) konkordátumok foglalkoznak a szemináriumok kérdéseivel. A lett konkordátum 11. pontja egy űj szeminárium létesítéséről intézkedik, mely a kánonjog szabályai szerint szervezendő meg, s azon az előadásokat — a filozófia és az egyházi tárgyak kivételével — lett nyelven kell tartani. Ez a rendelkezés — Restrepo szerint — nem sérti az Egyházat, mert az igehirdetés szempontjából fontos érdek, hogy a papság tanulmányai közben a lett nyelvben is tökéletesítse magát. A lett konkordátumhoz csatolt nyilatkozat szerint a szeminárium alapításához az épületet és a szükséges pénzösszeget a lett kormány adja. Ezenfelül továbbfizeti a kormány az azelőtt folyósított segélyeket.1 A lett kormány azt is megígérte a konkordátumban, hogy a papság magasabb kiképzése céljából egy Rómában létesítendő kollégiumra és az ott tanuló növendékek pénzbeli támogatására nézve tárgyalásokat kezd a Szentszékkel.1 2 A lengyel konkordátum 13. pontja minden egyházmegyében biztosítja szeminárium létesítésének a jogát, azok szervezése a kánonjog szerint történhetik, az Egyház irányítása alatt állanak s az Egyház nevezi ki a tanárokat is. Ugyanezt tartalmazza a litván konkordátum 13. pontjának 2. §-a, amely a szeminárium részére általánosságban államsegélyt is biztosít. Az olasz konkordátum 39. pontja szerint «a katolikus papok képzésére és a katolikus tudomány fejlesztésére létesített» katolikus egyetemek, a kis- és nagyszemináriumok, akadémiák, kollégiumok és egyéb intézetek, úgy mint eddig is, kizárólag a Szentszéktől függenek, anélkül, hogy a kultuszkormány ezek ügyeibe beavatkozhatnék. A konkordátum 40. pontjában az olasz állam elismeri a Szentszék által approbált teológiai fakultások teológiai doktorátusait (Perugini szerint ez az elismerés a kánonjogi, az egyháztörténeti stb. doktorátusokra is vonatkozik, bár ezekről a konkordátum kifejezetten nem szól), úgyszintén elismeri az állam a vatikáni palaeographiai, levéltári és diplomatikai iskolák okleveleit is. 1 A szemináriumok állami segélyezésére vonatkozó rendelkezést több konkordátumban megtaláljuk, így a bajor (10), a lengyel (23, 24), a litván (13) , az olasz (39), a román (12), a badeni (9) és a német birodalmi (20) konkordátumokban. 2 A többi konkordátumban ilyen rendelkezést nem találunk, bár a Szentszék minden alkalmat megragad, hogy a papság római tanulását eló'- segítse. Így például XI. Pius Dél-Amerika összes püspökeit kötelezte, hogy két, de legalább egy növendéket állandóan Rómába küldjenek az általa létesített «Collegium Pium Latinum Americanum»-ba. Az európai konkordátumokból általában hiányzik ez a rendelkezés, talán azért, mert a legtöbb nemzetnek úgyis van Rómában kollégiuma, egyébként is az európai papjelöltek Rómába való küldése nem jelent nagyobb nehézséget.)
