Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ivánka Endre: László mester esztergomi prépost könyvtára 1277-ben
LÁSZLÓ MESTER ESZTERGOMI PRÉPOST KÖNYVTÁRA 221 pedig azt jegyzi meg: On la commenta, on en fit des abrégés, des extraits. A 12) alatt szereplő «Breviarium» valószínűleg ilyen kivonat volt, semmiesetre sem Breviárium a modern értelemben. Teológiai kézikönyv a 15) Distinctiones Mauricii per alphabetum super dictionibus theologicis című könyv is, egy a Petrus Comestor által írt «Summa Abel» mintájára készült bibliai és teológiai lexikon1. A bécsi dominikánusok könyvtárában a XV. század végén1 2 és a pozsonyi káptalan könyvtárában 1425-ben3 is megtalálható. Szentírásmagyarázat a 16) Psalterium glossatum és 17) Epistolae Pauli cum apparatu interciso. Nagyon valószínű, hogy a Szent Pál leveleihez írt kommentár alatt nem Walahfried Strabo (f 849) «glossa ordinariá-ja értendő (mint biztosan a Psalterium esetében), mely különben az egész középkoron át majdnem hivatalos tekintélynek örvendett,4 hanem Petrus Lombardus kommentárja, mely éppen csak Szent Pál leveleire vonatkozólag a régi glossa helyébe lépett5. Nem sikerült megállapítanom teljes biztonsággal, hogy az «intercisus» szó ezen a helyen mit jelenthet : a sorok közé írt, interlinearis kommentárt-e, vagy pedig azt, hogy a kódex másolása félbemaradt, befejezetlen. Patrisztikus mű a 13) Moralia Gregorii, azaz Nagy Szent Gergelynek Jób könyvéhez írt kommentárja, melyben e mű allegorikus értelmét magyarázza, az ú. n. sensus moralis-t ; innen kapta e mű a nevét. Többnyire két kötetre osztották (lehetséges, hogy az 1092-es pannonhalmi könyvjegyzék feljegyzése : «2 Moralia Job» szintén két kötetről, nem két példányról beszél), itt kivételesen «in uno volumine completum». Nagy Szent Gergely «Párbeszédei» és az Ezechielhez írt kommentárja mellett az egész középkor egyik legolvasottabb könyve. Szintén patrisztikus mű — legalább látszólag — az a kötet, melynek tartalma : 14) Soliloquia Augustini cum multis libris eiusdem in uno volumine. Van ugyan Szent Ágostonnak egy Soliloquia című műve (Migne, 32, 869—904), de amit a középkor ezen a néven ismer és idéz, az leg- többnyire nem Szent Ágoston eredeti műve, hanem egy a XII. század végén keletkezett munka (Migne, 40, 863), melybe sok eredeti idézet 1 Hurter u. o. II 413, Grabmann, Gesch. d. scholastischen Methode II 484. 2 Gottlieb u. o. 384. 3 Üj Magyar Múzeum 1856/1, 162. 4 Grabmann u. o. I 197. 8 Grabmann u. o. II 361.
