Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 181 történet korában élő farizeusok és a Talmud keletkezése korában élő zsidók. A modern zsidóságban — főleg az újkor eleje óta — bizonyos megértés kezd mutatkozni Jézus iránt, számos komoly megtérésről tudunk, sőt e megtérte k közül nem egy a misztikus életnek is igen jelentékeny magaslataira emelkedett. Huber munkájának második kötetéről a Theologia első évfolyamának első számában emlékeztünk meg. A most megjelent első kötet az első szakaszban (1—186. 1.) a zsidók magatartását tárgyalja a keresztényekkel szemben a középkor végéig, és pedig a római birodalomban, a római birodalmon kívül, nevezetesen a spanyol félszigeten. Ezután a középkor zsidóellenes hangulatáról és zsidóüldözéseiről beszél, forrásokból kimutatva, hogy e zsidóellenes hangulatnak jórészben maga a zsidóság volt az oka az uzsorával. A második szakasz (187—461. 1.) arról szól, hogy a zsidó irodalom és a zsidó imádságok a talmudi korban és a középkorban hogyan beszélnek Jézus Krisztusról ; majd ismerteti a nemzsidókra vonatkozó elveket, jogszabályokat és rendelkezéseket a zsidó irodalomban, végül bemutatja a rabbinizmus eszchatolo- giájának és liturgiájának a kereszténységről vallott felfogását. Az első függelék (662—504 1.) a rabbinikus felfogást tükrözi vissza az esküről és a fogadalomról, a második függelék (505—579. 1.) a zsidó vérváddal foglalkozik. Huber kimutatja, hogy a rituális gyilkosságnak nincsen alapja sem a szentírásban, sem a rabbinikus irodalomban, sem valamilyen titkos szóhagyományban. A harmadik függelék (580—665. 1.) a rabbinizmus legrégibb irodalmáról beszél. A könyv befejező része pótlásokat hoz, majd egy (meg nem nevezett) bírálónak válaszol. Név- és tárgymutató zárja be a terjedelmes kötetet. A szerző ebben a könyvében is hangyaszorgalommal gyűjtötte össze a rabbinikus és a középkori zsidóságra vonatkozó adatokat. Mindenütt objektív. Amikor ma mindenki érzi a zsidókérdés aktuális voltát, Huber könyve nagyban hozzájárulhat az eszmék tisztázásához. Távol álljon tőlünk, a múlt bűneiért a most élő zsidóságot okolni. De Huber munkája megmutatja, mily rettenetes elfogultságot, mennyi évezredes előítéletet kell legyőznie annak a zsidónak, aki meggyőződéssel felismeri Jézusban a világ Megváltóját. Ebből a szempontból Huber könyve nagy szolgálatot tehet mindazoknak, akik közre akarnak munkálkodni a Szentséges Szív hő vágyának megvalósításában : Egy akol és egy pásztor. Pataky Arnold. Kühdr Flóris: Egyetemes Vallástörténet. II. Szent István Könyvek. 125—6. Budapest, 1936.8°. 400 lap. A nagyvonalúan felépített munka II. kötetében a következő anyagot kapjuk : I. könyv: Hellasz—Róma—Európa. (4—103. 1.) Európa alatt a szerző a kelták, a germánok, a szlávok és a litvánok, továbbá az uralaltáji népek, köztük a magyarok vallását foglalja össze. II. könyv (106—272. lap) : Ázsia élő nagykultúrái (Iszlám, India, Védák, Buddhizmus, Hinduizmus, Kína, Japán). Függelék: Amerika kihalt nagykultúrái (az aszték, maya, chibcha és inka népek vallása). III. könyv: Törvény, Próféták. Krisztus. (273—342.) — A könyvet lelkiismeretes irodalmi tájékoztató, továbbá részletes név- és tárgymutató zárja le.
